Završje Netretićko
| Završje Netretićko | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Netretić |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivica Gračan |
| Irányítószám | 47271 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 53 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 225 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 53″, k. h. 15° 26′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 53″, k. h. 15° 26′ 13″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Završje Netretićko témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Završje Netretićko falu Horvátországban Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Netretićhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Károlyvárostól 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Završje (nevének régebbi formájában Zavrh) Szent Kereszt plébániáját már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában. Radoslav Lopašić károlyvárosi történésznek a 19. században a Kulpa és a Korana vidékéről írt művében áttekintést nyújt a goricai főesperesség területén egykor létezett nemesi községekről. A Dobra folyó vidékén a középkorban található szabad községek között Završjét is megemlíti. A község élén a bíró állt, akit a Dobra vidékén ugyanúgy mint Draganićon régi szóhasználattal zsupánnak neveztek. Ezeknek a szabad nemesi községeknek saját szokásjoguk és törvénykezésük volt, nagyfokú önállósággal rendelkeztek. A 16. századra nagy részük elveszítette korábbi szabadságát és függetlenségét, szabad nemesei pedig jobbágyokká lettek. Ozaly és környéke ekkor már az ország nagy részéhez hasonlóan a Frangepánok és a Zrínyiek uralma alatt állt. A település plébániája arról is nevezetes, hogy itt hosszú ideig fennmaradt a horvát nyelvű misézés, mint ahogy azt az 1686-os egyházlátogatás is megemlíti. A horvát nyelv a latinnal szemben a községi hivatalos okiratokban is sokáig elterjedt volt. A falunak 1857-ben 246, 1910-ben 235 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A településnek 2011-ben 74 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] a falu feletti dombtetőn áll, látványa messziről uralja a tájat. A templom középkori eredetű, 1334-ben már biztosan állt. Ősi voltát az is igazolja, hogy körülötte temető található. Háromhajós szakrális épület, téglalap alaprajzzal, háromoldalú szentéllyel és a főhomlokzatból kiemelkedő harangtoronnyal. Barokk, neo stílusú és szecessziós berendezése van. Orgonája Heferer műhelyében készült. A középkori templomot 1744-ben barokk stílusban építették át, amikor oldalhajókat építettek hozzá, és a szentély kibővítették. Az 1809-es tűzvész után a nyolcszögletű harangtornyot a maira cserélték.
- A Szent József-kápolna[3] a plébánia mellett áll, egykor ekörül is temető volt. A kápolna és a plébánia barokk épületkomplexuma a településen kívül, a plébániatemplom alatti dombon áll. A kápolna egyhajós épület, téglalap alakú hajóval, keskenyebb, hosszúkás sokszög záródású szentéllyel, a szentély melletti sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. Az eredeti barokk berendezést nem őrizték meg. A szentélyben egy tiroli eredetű oltár található, mely a 19. és a 20. század fordulóján készült. A kápolna 1709-ben épült, feltehetően egy régebbi templom alapjaira. Az 1745-ös átépítés során harangtornyot is kapott. A kápolnával egy időben épült fel a plébániaház.
- A régi iskolaépület ma faluházként működik. A gyerekek Netertićre járnak iskolába.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 246 | 257 | 239 | 254 | 284 | 235 | 239 | 281 | 295 | 283 | 249 | 203 | 142 | 129 | 104 | 74 |
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4546.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5766.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
