Završje Netretićko

Završje Netretićko
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Károlyváros
Község	Netretić
Jogállás	falu
Polgármester	Ivica Gračan
Irányítószám	47271
Körzethívószám	(+385) 047
Népesség
Teljes népesség	53 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′ 53″, k. h. 15° 26′ 13″45.531388888889, 15.436944444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Završje Netretićko témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Završje Netretićko falu Horvátországban Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Netretićhez tartozik.

Fekvése

Károlyvárostól 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre fekszik.

Története

Završje (nevének régebbi formájában Zavrh) Szent Kereszt plébániáját már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában. Radoslav Lopašić károlyvárosi történésznek a 19. században a Kulpa és a Korana vidékéről írt művében áttekintést nyújt a goricai főesperesség területén egykor létezett nemesi községekről. A Dobra folyó vidékén a középkorban található szabad községek között Završjét is megemlíti. A község élén a bíró állt, akit a Dobra vidékén ugyanúgy mint Draganićon régi szóhasználattal zsupánnak neveztek. Ezeknek a szabad nemesi községeknek saját szokásjoguk és törvénykezésük volt, nagyfokú önállósággal rendelkeztek. A 16. századra nagy részük elveszítette korábbi szabadságát és függetlenségét, szabad nemesei pedig jobbágyokká lettek. Ozaly és környéke ekkor már az ország nagy részéhez hasonlóan a Frangepánok és a Zrínyiek uralma alatt állt. A település plébániája arról is nevezetes, hogy itt hosszú ideig fennmaradt a horvát nyelvű misézés, mint ahogy azt az 1686-os egyházlátogatás is megemlíti. A horvát nyelv a latinnal szemben a községi hivatalos okiratokban is sokáig elterjedt volt. A falunak 1857-ben 246, 1910-ben 235 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A településnek 2011-ben 74 lakosa volt.

Nevezetességei

• A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt plébániatemploma a falu feletti dombtetőn áll, látványa messziről uralja a tájat. A templom középkori eredetű, 1334-ben már biztosan állt. Ősi voltát az is igazolja, hogy körülötte temető található. Háromhajós szakrális épület, téglalap alaprajzzal, háromoldalú szentéllyel és a főhomlokzatból kiemelkedő harangtoronnyal. Barokk, neo stílusú és szecessziós berendezése van. Orgonája Heferer műhelyében készült. A középkori templomot 1744-ben barokk stílusban építették át, amikor oldalhajókat építettek hozzá, és a szentély kibővítették. Az 1809-es tűzvész után a nyolcszögletű harangtornyot a maira cserélték.

• A Szent József-kápolna a plébánia mellett áll, egykor ekörül is temető volt. A kápolna és a plébánia barokk épületkomplexuma a településen kívül, a plébániatemplom alatti dombon áll. A kápolna egyhajós épület, téglalap alakú hajóval, keskenyebb, hosszúkás sokszög záródású szentéllyel, a szentély melletti sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. Az eredeti barokk berendezést nem őrizték meg. A szentélyben egy tiroli eredetű oltár található, mely a 19. és a 20. század fordulóján készült. A kápolna 1709-ben épült, feltehetően egy régebbi templom alapjaira. Az 1745-ös átépítés során harangtornyot is kapott. A kápolnával egy időben épült fel a plébániaház.

• A régi iskolaépület ma faluházként működik. A gyerekek Netertićre járnak iskolába.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
246	257	239	254	284	235	239	281	295	283	249	203	142	129	104	74

Források

• Netretić község hivatalos oldala
• A megye turisztikai egyesületének honlapja