Gornji Kremen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Kremen
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Szluin
Jogállás falu
Polgármester Ivan Bogović
Irányítószám 47240
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 65 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 295 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Kremen (Horvátország)
Gornji Kremen
Gornji Kremen
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 07′ 15″, k. h. 15° 37′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 15″, k. h. 15° 37′ 30″

Gornji Kremen falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Szluinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 42 km-re délre, községközpontjától 4 km-re keletre, a Kordun területén, a Korana jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu határában, a Korana partján állt Kremen vára, az ősi Ladihovići nemesség nemzetségi központja. A Ladihović nemzetség egyike volt az ország nemesi közösségeinek. Birtokaik, melyeket a török hódításig megtartottak, a Korana két partján Lađevac és Szluin irányában a Glina és a Klokoč forrásvidékére terjedtek ki, határosan a klokoči, smrčkovići és stojmerići nemesi területekkel. A közösség feje a bíró (knežinjak) volt. A legjelentősebb nemesi családok a Fabianić, a Nemanić, a Herendić, a Sanković, a Nikšić vagy Mikšić és a Cvetović családok voltak. Kremen várát, mely a Dalmáciába vezető ősi kereskedelmi utat ellenőrizte, valószínűleg az 1430-as években építtette Ladihović Domsa horvát bánhelyettes. 1442-ben özvegye Frangepán Istvánnak adta zálogba. 1454-ben a Čava család birtoka lett, akiktől 1461-ben a Herendić család vásárolta meg, a várjobbágyok pedig a család szluini ágához tartozó Frangepán Damján birtokába kerültek. 1507-ben a Frangepánok a várat is megvásárolták. A vár előbb Frangepán Györgyé, majd halála után Frangepán Ferenc horvát báné lett. Időközben a török mind gyakoribb támadásokat intézett a vidék elfoglalására, 1561-ben már Szluin várát is megostromolta. Frangepán Ferenc halála után leánytestvére, Anna, 1572-ben egyéb birtokok mellett Kremenről is lemondott és a határőrvidék katonaságának védelmére bízta. Ekkor a Heredićek még megpróbálták visszafoglalni, de nem jártak sikerrel. Krement, amit akkor csak kétfős őrség védett, a török végül 1582 augusztusában foglalta el. A törökök, akiket négy uszkók vezetett, éjjel rohanták meg a várat, amit felégettek, és negyven várjobbágyot hurcoltak rabságba. Ezt követően a vár és vidéke kihalt pusztaság maradt. Kremen várát azonban, mivel onnan a túloldali Szluin várát jól szemmel tarthatták, 1645-ben megerősítették a törökök. A horvátok csak 1699-ben, a karlócai békét követően szerezték vissza. Ezután főként pravoszláv vlach lakosság települt a vidékre, de jött néhány katolikus horvát család is. Utóbbiak azonban a kivetett adóterhek és a vlach zaklatások hatására hamarosan odébbálltak. Helyükre Modrus és Bosiljevo vidékéről jöttek újabb horvát családok, akik a mai lakosság ősei.

A falunak 1857-ben 320, 1910-ben 205 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 65 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
320 212 191 225 207 205 198 225 215 221 211 165 1020 800 91 65

Nevezetességei[szerkesztés]

Kremen várának csekély maradványai a falutól délnyugatra a Korana partján találhatók. Falaiból mára az egykori öregtorony sarkának egyetlen, mintegy két méter magas fala maradt meg. Az egykori várudvart övező falak helyén csak sáncszerű nyomok láthatók. A vár egész belső területét sűrű bozót borítja. A várból egykor jó kilátás nyílt a Korana völgyére, Szluinra és a Dalmáciába vezető régi kereskedelmi útra. Ma a kilátást a magasra nőtt fák takarják.

További információk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Radoslav Lopašić: Oko Kupe i Korane, Zagreb, 1895.

Jegyzetek[szerkesztés]