Kamensko (Károlyváros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kamensko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségKárolyváros
Jogállás falu
Polgármester Damir Jelić
Irányítószám 47212
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kamensko (Horvátország)
Kamensko
Kamensko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 28′ 45″, k. h. 15° 36′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 45″, k. h. 15° 36′ 25″

Kamensko falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Károlyvároshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyváros központjától 5 km-re délkeletre, a Kulpa jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti ásatások ezen a helyen egy 7. századi település maradványait tárták fel, azóta ez a hely folyamatosan lakott volt. A mai templom helyén egy kisebb fatemplom nyomai kerültek elő. A település első írásos említése a 13. századból származik, 1369-ben már a Frangepánok birtoka volt. Férje halála után 1404-ben Frangepán Katalin megalapította a kamenskói kolostort és a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot, ahova pálos atyákat hívott.

1451 körül a török megtámadta és felgyújtotta a kolostort, melyet ekkor először építettek újjá. 1570-ben ismét súlyos támadás érte az épületegyüttest, mely után 1573-ban a pálosok a jobban védett Ozaly melletti Sveticére költöztek. Az épületek újjáépítése 1684-ben kezdődött el. 1692-től vált lehetővé istentiszteletek tartása, végül 1699-ben a pálos atyák is visszatértek. Az újjáépítés 1708-ra fejeződött be. 1740-ben elkezdődött a barokk stílusban történő átépítés, a templom ekkor nyerte el mai formáját. A templomot belülről a pálos Gabriel Taller mester festette ki. A kolostor átépítése 1749-től 1767-ig tartott, ekkor épült meg a keleti, a nyugati és az északi szárny, melyek a plébániatemplommal egységes szerkezetet alkotnak.

1786-ban II. József rendeletére megszüntették a pálos rendet, így a kamenskói kolostor is bezárásra került. 1789-ben megalapították a kamenskói plébániát. 1838-ban Fridrik Hamerlić befejezte a templom belső festését. A pálosok csak 1972-ben Franjo Kuharić érsek hívására térhettek vissza Lengyelországból régi kolostorukba.

1991-be a szerb támadás ismét súlyos károkat okozott az épületegyüttesben és a szerzeteseknek újra menekülniük kellett. A pusztítás mértéke a török korihoz volt hasonlítható. Megsemmisítettek, vagy elvittek mindent, amit időben nem sikerült elmenekíteni. A kolostor épülete több tüzérségi találatot kapott és a templom is súlyos károkat szenvedett. Mennyezete beomlott, toronysisakja megsemmisült, belül is csak a csupasz falak és a berendezés összetört romjai maradtak. A pálosok csak 1999-ben térhettek újra vissza a felújított épületbe.

A településnek 1857-ben 323, 1900-ban 380 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 1971-ben 316-an lakták, azóta lakosságát Károlyvároshoz számítják.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[1][2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
323 359 347 396 380 0 0 496 426 324 333 316 0 0 0 0

Nevezetességei[szerkesztés]

Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma és pálos kolostora a 15. században épült. A 17. és 18. században megújították és barokk stílusban építették át. Gazdagon díszített barokk főoltára 1750 körül készült, de a főoltár kegyszobra 15. századi. A horvát címer 1914-ben került a megújult főoltár felső részére. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt mellékoltár 1685-ben készült, Draskovich Péter gróf adományából. A Szent Miklós oltár, a szószék, a Boldogságos Szűzanya szobra, valamint a sekrestye festett ajtaja 1760 körül készültek. Az oltárképek, valamint a belső festés régebbi freskói Gabriel Taller pálos festőművész munkái. A későbbi falfestményeket Fridrik Hamerlić készítette 1838-ban. A Szent Miklós oltár a károlyvárosi hajós céh ajándéka. A templom régi barokk orgonáját 1914-ben Heferer zágrábi műhelyében épített új orgonára cserélték fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]