Rečica (Károlyváros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rečica
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Károlyváros
Jogállás falu
Polgármester Damir Jelić
Irányítószám 47203
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 537 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rečica (Horvátország)
Rečica
Rečica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 15° 39′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 15° 39′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rečica témájú médiaállományokat.

Rečica falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Károlyvároshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 10 km-re keletre, a Kulpa bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést, mely egy régi fából épített nemesi udvarház körül alakult ki a 15. században említi először írott forrás. Régi fatemploma még a 17. században épült, a hrnetići plébánia filiája volt. A mai plébániatemplomot 1737-ben kezdték építeni a hívek a kegyúr Draskovich család támogatásával. Ekkor készült a kőkapuzat és a torony földszinti része. 1739-re felhúzták a falakat, az építés pedig 1744-ben a harangtorony felépítésével végződött, mely 45 méretes magasságával az egész vidék látképét uralja. A templomot végül csak 1782-ben szentelték fel, mire berendezése is teljesen elkészült. Mára elveszítette korábbi barokk berendezését, az oltárokat is többször cserélték. A főoltár Keresztelő Szent János képe a 18. századból származik. 1851-ben felépült a plébánia épülete. A településnek 1857-ben 938, 1910-ben 992 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A honvédő háború idején a templomot közvetlen találatok érték, különösen a tető sérült meg súlyosan. Ennek következtében a templom többször beázott, a falak átnedvesedtek és a berendezés is károsodott. Újjáépítéséhez gyűjtést szerveztek. 2011-ben 537-en lakták. A településen elemi iskola, orvosi rendelő, bolt és presszó is működik.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
938 1033 980 969 879 992 1037 1073 1021 1039 1046 909 854 777 629 537

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma 1737 és 1782 között épült barokk stílusban. Az egyhajós templom berendezésének legrégibb része a főoltár képe a 18. században készült. Mellékoltárai Jézus Szíve, A Lourdes-i Szűzanya, Szent Borbála és Remete Szent Antal tiszteletére vannak szentelve. A templomot a hívek által szépen gondozott park övezi.
  • A plébániatemplomtól délre nagy park közepén áll a Draskovich család emeletes kastélya erősen romos állapotban.

Kultúra[szerkesztés]

A település művészeti és kulturális egyesületét (KUD Rečica) 1923-ban alapították, az egyik legrégibb kulturális egyesület a megyében. Az egyesületnek tamburazenekara, népi együttese, gyermek tánccsoportja a falu gazdag népi hagyományait ápolja. A falunak jellegzetes népviselete van, melynek fő díszítő motívuma a rózsa.

Híres emberek[szerkesztés]

A kastélyban élt és alkotott Draskovich János gróf (1770-1856) horvát politikus, országgyűlési képviselő, királyi kamarás, belső titkos tanácsos, a Matica hrvatska alapítója és első elnöke.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]