Rečica (Károlyváros)
| Rečica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Károlyváros |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Damir Jelić |
| Irányítószám | 47203 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 489 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 50″, k. h. 15° 39′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 50″, k. h. 15° 39′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rečica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rečica falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Károlyvároshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Károlyvárostól 10 km-re keletre, a Kulpa bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést, mely egy régi fából épített nemesi udvarház körül alakult ki a 15. században említi először írott forrás. Régi fatemploma még a 17. században épült, a hrnetići plébánia filiája volt. A mai plébániatemplomot 1737-ben kezdték építeni a hívek a kegyúr Draskovich család támogatásával. Ekkor készült a kőkapuzat és a torony földszinti része. 1739-re felhúzták a falakat, az építés pedig 1744-ben a harangtorony felépítésével végződött, mely 45 méretes magasságával az egész vidék látképét uralja. A templomot végül csak 1782-ben szentelték fel, mire berendezése is teljesen elkészült. Mára elveszítette korábbi barokk berendezését, az oltárokat is többször cserélték. A főoltár Keresztelő Szent János képe a 18. századból származik. 1851-ben felépült a plébánia épülete. A településnek 1857-ben 938, 1910-ben 992 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A honvédő háború idején a templomot közvetlen találatok érték, különösen a tető sérült meg súlyosan. Ennek következtében a templom többször beázott, a falak átnedvesedtek és a berendezés is károsodott. Újjáépítéséhez gyűjtést szerveztek. 2011-ben 537-en lakták. A településen elemi iskola, orvosi rendelő, bolt és presszó is működik.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 938 | 1033 | 980 | 969 | 879 | 992 | 1037 | 1073 | 1021 | 1039 | 1046 | 909 | 854 | 777 | 629 | 537 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] 1737 és 1782 között épült barokk stílusban. Az egyhajós templom berendezésének legrégibb része a főoltár képe a 18. században készült. Mellékoltárai Jézus Szíve, A Lourdes-i Szűzanya, Szent Borbála és Remete Szent Antal tiszteletére vannak szentelve. A templomot a hívek által szépen gondozott park övezi.
- A plébániatemplomtól délre nagy park közepén áll a Draskovich család emeletes kastélya[5] erősen romos állapotban. A kastély a Kulpa folyó völgyében található. A 19. század első negyedében épült egy régebbi, fából készült kastély helyén. A 19. század második felében az egész birtok a trappisták tulajdonában volt, akik magas falazott kerítést emeltek köré, széles portállal. Egyszerű alaprajzú és külső kialakítású klasszicista épület, amelyben az egyetlen építészeti és díszítő elem a kapuzat. A kastély a parkkal együtt a 19. század első fele klasszicista vidéki épületegyütteseinek képviselője.
Kultúra[szerkesztés]
A település művészeti és kulturális egyesületét (KUD Rečica) 1923-ban alapították, az egyik legrégibb kulturális egyesület a megyében. Az egyesületnek tamburazenekara, népi együttese, gyermek tánccsoportja a falu gazdag népi hagyományait ápolja. A falunak jellegzetes népviselete van, melynek fő díszítő motívuma a rózsa.
Híres emberek[szerkesztés]
A kastélyban élt és alkotott Draskovich János gróf (1770-1856) horvát politikus, országgyűlési képviselő, királyi kamarás, belső titkos tanácsos, a Matica hrvatska alapítója és első elnöke.
Források[szerkesztés]
- A rečicai plébánia honlapja
- A település blogja
- Károlyváros hivatalos oldala
- Károlyváros információs portálja
- A megye turisztikai egyesületének honlapja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-273.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3375.
