Skradnik (Josipdol)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skradnik
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Josipdol
Jogállás falu
Polgármester Zlatko Mihaljević
Irányítószám 47302
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 398 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 315 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Skradnik (Horvátország)
Skradnik
Skradnik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 00″, k. h. 15° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 00″, k. h. 15° 19′ 00″

Skradnik falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Josipdolhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre az Ogulin-Plaški medencében a Viničica, Skradnik és Mali Vidrinac nevű magaslatok között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falunak 1857-ben 667, 1910-ben 684 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben a településnek 398 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak. Fő termények a burgonya, a káposzta és a kukorica. A településen alapiskola, bolt, kápolna és közösségi ház található.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
667 746 700 744 712 684 633 611 699 656 627 514 445 389 377 398

Nevezetességei[szerkesztés]

A Skradnik, Oštarije és Josipdol között emelkedő 420 méter magas Viničica-dombon állt a vaskorban a kelták japod törzsének legnagyobb és legjelentősebb erődített települése Metulum. A rómaiak i. e. 35 és 33 között a tengerpart irányából hódították meg ezt a vidéket. A vár ostromáról Appianosz római történetíró számol be Róma történetéről szóló művében. Ezután Metulum mint a vidék legjelentősebb települése városi rangot kapott. Maradványait, helyek mintegy 20 hektáros területen fekszenek a 2002-től megindult tüzetes régészeti feltárás során tárták fel. Itt áll a Szent Katalin kápolna, melyet 1689-ben építettek. Valószínűleg már előtte is állt itt egy kápolna. A kápolna 1943-ban bombatalálat következtében romba dőlt, 1990-ben építették újjá. Főoltárán Szent Katalin üvegre festett képe látható, mellette Szent Illés és Szent Lukács szobrai.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]