Krstinja
| Krstinja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Vojnić |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Eremić |
| Irányítószám | 47221 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 35 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′, k. h. 15° 44′45.250000°N 15.733333°EKoordináták: é. sz. 45° 15′, k. h. 15° 44′45.250000°N 15.733333°E | |
 | |
Krstinja (magyar nevén Kersztinya)[2] falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Vojnićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Károlyvárostól 31 km-re, községközpontjától 10 km-re délkeletre a Kordun területén, a Petrova gora déli lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kersztinja várát 1334-ben említik először, első ismert birtokosa a Ladihović nembeli Juraj Sanković volt. 1504-ben a várat és uradalmát a cetini Frangepán Kristóf vásárolta meg, aki 1527-ig meg is tartotta. Ekkor a Frangepánok másik, szluini ágának uralma alá került. Valószínűleg ekkor épült a lakótorony, melynek maradványa ma is látható. A vár 1572-ben a katonai határőrvidék igazgatása alá került, de 1585-ben elfoglalta a török és csak 1699-ben sikerült visszafoglalni. Nem tudni, hogy ekkor rongálódott-e meg, de 1701-ben a korabeli leírások szerint már romos állapotban volt. A 17. század végétől az elmenekült horvátok helyére a hódoltsági területekről nagy számú szerb érkezett. A katonai határőrvidék megszervezésekor annak részeként a szluini határőrezred parancsnoksága alá tartozott, majd 1881-től a Vojnići járás része volt.
A falunak 1857-ben 225, 1910-ben 413 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben 76 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 225 | 299 | 328 | 371 | 389 | 413 | 387 | 400 | 306 | 337 | 313 | 226 | 177 | 166 | 99 | 76 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kersztinja várának romjai[5] a falutól nyugatra található magaslaton állnak. A vár magja a hengeres lakótorony volt, az ezt övező falat három félkör alakú toronnyal és egy kaputoronnyal erősítettek meg. A külső vár falát ugyancsak egy félköríves torony erősítette. Mára a lakótorony kétharmada és a várfalak csekély részei maradtak fenn az egykori várárok nyomaival. A várat 1334-ben említik először „Crestina” néven, ekkor tulajdonosa Ladiković nembeli J. Sanković volt. 1504-től a cetinjei, 1543-tól pedig a szluini Frangepánok kezében volt. 1699-ig török fennhatóság alatt állt. A katonai határ eltörlése után összeomlott.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ..., 1. kötet, 303. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2019. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 4..
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-289.
 |
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
