Krstinja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krstinja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségVojnić
Jogállásfalu
PolgármesterBranko Eremić
Irányítószám47221
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség35 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′, k. h. 15° 44′Koordináták: é. sz. 45° 15′, k. h. 15° 44′
SablonWikidataSegítség

Krstinja (magyar nevén Kersztinya)[2] falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Vojnićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 31 km-re, községközpontjától 10 km-re délkeletre a Kordun területén, a Petrova gora déli lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Kersztinja várát 1334-ben említik először, első ismert birtokosa a Ladihović nembeli Juraj Sanković volt. 1504-ben a várat és uradalmát a cetini Frangepán Kristóf vásárolta meg, aki 1527-ig meg is tartotta. Ekkor a Frangepánok másik, szluini ágának uralma alá került. Valószínűleg ekkor épült a lakótorony, melynek maradványa ma is látható. A vár 1572-ben a katonai határőrvidék igazgatása alá került, de 1585-ben elfoglalta a török és csak 1699-ben sikerült visszafoglalni. Nem tudni, hogy ekkor rongálódott-e meg, de 1701-ben a korabeli leírások szerint már romos állapotban volt. A 17. század végétől az elmenekült horvátok helyére a hódoltsági területekről nagy számú szerb érkezett. A katonai határőrvidék megszervezésekor annak részeként a szluini határőrezred parancsnoksága alá tartozott, majd 1881-től a Vojnići járás része volt.

A falunak 1857-ben 225, 1910-ben 413 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben 76 lakosa volt.


Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
225 299 328 371 389 413 387 400 306 337 313 226 177 166 99 76

Nevezetességei[szerkesztés]

Kersztinja várának romjai[5] a falutól nyugatra található magaslaton állnak. A vár magja a hengeres lakótorony volt, az ezt övező falat három félkör alakú toronnyal és egy kaputoronnyal erősítettek meg. A külső vár falát ugyancsak egy félköríves torony erősítette. Mára a lakótorony kétharmada és a várfalak csekély részei maradtak fenn az egykori várárok nyomaival. A várat 1334-ben említik először „Crestina” néven, ekkor tulajdonosa Ladiković nembeli J. Sanković volt. 1504-től a cetinjei, 1543-tól pedig a szluini Frangepánok kezében volt. 1699-ig török fennhatóság alatt állt. A katonai határ eltörlése után összeomlott.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]