Cetin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cetin
Cetin.jpg
Elhelyezkedése
Cetin (Horvátország)
Cetin
Cetin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 08′ 18″, k. h. 15° 43′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 18″, k. h. 15° 43′ 54″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cetin témájú médiaállományokat.

Cetin a Podcetin falu fölé magasodó várrom Horvátországban, Cetingrádtól öt kilométerre.

Név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maga a vár nevét illetően több verzió is létezik.Cetin neve a dalmáciai Cetin-folyóra ,vagy a rómaiak előtt e területet lakó pannonokra is visszavezethető, bár maga a szó szláv eredetű, mely sűrű, sötét erdőséggel borított helyet jelent.Viszont a település, Cetingrad neve a történelem során sokszor változott.Először Kekicsfalu néven (egykori török ura, Kekics bég után) említik, majd miután felszabadult a török uralom alól nevezték el Valisfalunak,amelyet később 1908 után Matija Polić ispán ígéretéhez híven Cetingrad-ra változtattak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár a 14. században már állt. Feltételezések szerint már a Római Birodalom idején is lehetett a helyén település. A dokumentumok először 1334-ben említik a cetini Mindenszentek egyházközséget. Cetin a középkorban élte virágkorát. A közelében ferences kolostor és számos templom volt. 1387-ben Zsigmond magyar király a Frangepán családnak adományozta Cetint Frangepán János horvát-szlavón bán révén, akinek fia 1405-ben eladta, és csak 1437-ben kerül vissza újból a családhoz. 1449-ben birtokosztás révén Frangepán Györgyhöz került, aki később a család cetini ágának megalapítója lett. Miután a családi ág 1520-ban kihalt, a Frangepán szluini ág uralta a várat. 1527 január 1-én itt választották királyukká a horvát rendek Habsburg Ferdinándot. A 16. és 17. század igen súlyos időszakot hozott a vár életébe,lévén többször is gazdát cserélt.Először a törökök fogalták el 1536-ban, átépítve azt teljesen 1559-ben, majd 1576-ban a horvátok vették vissza. Újabb rövid török uralmat követően, 1579-ben a királyi csapatok foglalták el. Ám a romossá lett várat lerombolták, mivel azt alkalmatlannak minősítették a török elleni védekezésre. A törökök később újraépítették, viszont 1596-ban ki is vonultak belőle. 1638-ban aknával levegőbe repítették és 1646-ban ismét teljesen lerombolták. Frangepán Farkas nyerte vissza rá a családi tulajdonjogot. Amikor a harcok újra megindultak, a várat is újjáépítették, ám még ebben az évben az oszmánok el is foglalták, de Frangepán Gáspár visszafoglalta, és megint leromboltatta a várat. 1670-ben újból a az oszmánoké lett, akik megrongált védműveit kijavították és 1737-ben a királyi sereg nem is boldogult bevételével. Végül csak 1790-ben sikerült Wallis tábornoknak újra visszaszereznie. 1809-ben a törökök rövid időre újra elfoglalták. A császári hadsereg 1813-ban és 1834-ben is próbálkozott visszafoglalásával, sikertelenül. 1849-ben laktanyát alakítottak ki benne, majd 1870-ben Kordun térség parancsnoka a határőrvidéki parancsnokság rendeletére lebontatta a várat és kőanyagát eladta.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven:

Horvát nyelven:

  • Radoslav Lopašić: Oko Kupe i Korane, Matica Hrvatska, 1895, Zagreb
  • Milan Kruhek: Cetin, grad izbornog sabora Kraljevine Hrvatske 1527, Karlovačka Županija, 1997, Karlovac
  • Iz memoara maršala Marmonta: ilirske uspomene 1806-1811, Čakavski Sabor, 1977, Split