Sveti Rok (Lovinac)
| Sveti Rok | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Lovinac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53444 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 250 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 569 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 21′ 39″, k. h. 15° 39′ 14″44.360803°N 15.653969°EKoordináták: é. sz. 44° 21′ 39″, k. h. 15° 39′ 14″44.360803°N 15.653969°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sveti Rok témájú médiaállományokat. | |
Sveti Rok falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gospićtól légvonalban 30 km-re, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 5 km-re délnyugatra a Likai-mező délkeleti részén, a Velebit-hegység déli vonulatának lábánál, az 1757 méter magas Vaganski vrh alatt, az A1-es autópálya és az 50-es számú főút között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sveti Rok már a középkorban is lakott település volt, középkori templomának alapfalai a mai plébániatemplom alatt rejtőznek. A hódoltság idejében török falu volt a helyén, melyet 1689-ben a Marko Mesić pap vezette felkelők szabadítottak fel a török uralom alól. A lakosság nagyrészt elmenekült, így a térség újra néptelen maradt. Az újratelepítés első szervezője Marko Mesić volt aki 1691 és 1712 között lényegében teljesen újratelepítette a területet. A betelepített lakosságot főként a bunyevácok képezték akik a Tengermellék és Észak-Dalmácia területéről érkeztek. Plébániáját 1790-ben alapították, előtte egyházilag Gračachoz tartozott. 1789-ben megépült a dalmáciai főútvonal részeként Gospić-Lovinac-Gračac főút, amely a település határán haladt át. 1832-ben megépült a Sveti Rok – Mali Alan – Obrovac út is, mely akkoriban a legrövidebb összeköttetést biztosította Lika és Észak-Dalmácia között. Még ebben az évben postahivatal nyílt a településen, amely 1892-ig működött itt, amikor Lovinacra helyezték át. Népiskoláját 1854-ben alapították. 1857-ben 2145, 1910-ben 1728 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96 százaléka horvát volt. A honvédő háború során még ez év júliusában bekerítették a szerb szabadcsapatok. Szeptembertől elkezdődtek a tüzérségi támadások és novemberre lényegében az egész települést lerombolták. Lakossága elmenekült. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza. Plébániatemplomát 1999-ben építették újjá. A falunak 2011-ben 279 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 2.145 | 2.076 | 1.666 | 1.830 | 1.928 | 1.728 | 1.762 | 1.747 | 1.404 | 1.312 | 1.130 | 997 | 727 | 654 | 292 | 279 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemplomát[4] 1763-ban építették a török által lerombolt középkori templom helyén. Felszentelése 1804-ben volt. 1991-ben a szerbek teljesen lerombolták. 1999-re építették újjá és az év augusztus 16-án Szent Rókus ünnepén szentelte fel dr. Mile Bogović az akkori fiume-zenggi segédpüspök. A faluban minden év augusztus 16-án nagy ünnepséget tartanak istentisztelettel, mulatsággal, amelyen összegyűlnek az innen elszármazottak is. Ezt az ünnepet a helyiek Rokovonak nevezik.
- A településről kapta a nevét az 5670 méter hosszú Sveti Rok-alagút, amely az A1-es autópálya Velebit-hegységen való átjutását segíti. Az építkezést 1993-ban kezdték el; a nyugati alagutat 2003. június 30-án, a keleti alagutat pedig 2009. május 30-án adták át.
- Innen indul a Velebit-hegységen átvezető 19. századi út,[5] az ún. Majstorska cesta, amely a likai Sveti Rokot Alan településen keresztül a dalmáciai Obrovaccal köti össze. Az út neve a német „meisterstuck” szóból származik, ami remekművet jelent. Az építkezés 1820-ban kezdődött és 1832-ben fejeződött be Josip Kajetan Knežić határőr mérnök tervei szerint. A kereskedelem mellett a postai forgalom is itt folyt Bécs és Zára között.
- A település palackozóüzeméről is nevezetes ahol az itteni ásványvizet a Sveti Rokot palackozzák.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 20..
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6341.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3445.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lovinac község hivatalos oldala (horvátul)
- Lovinac község információs oldala (horvátul)
- A Gospić-Zenggi Püspökség honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
