Stinica
| Stinica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Zengg |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darko Nekić |
| Irányítószám | 53287 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 15 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 43′ 20″, k. h. 14° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 43′ 20″, k. h. 14° 53′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stinica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stinica falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zengg központjától 40 km-re délre, Jablanactól 5 km-re északra a Velebit-hegység lábánál a 8-as számú főúttól 2 km-re, a tengerparton egy védett öbölben fekszik.
Története[szerkesztés]
A kikötőtől északnyugatra a Punta-félszigeten és a szelektől védett tengeröböl keleti oldalán egy jelentős ókori település és kikötő maradványai találhatók. Itt állt az ősi Ortopla, melyet már az i. e. 4. században várként említenek. A római korban Ortopla municipiumi ranggal rendelkező fontos kikötő és kereskedelmi központ volt. A temetőjében talált római pénzek alapján keletkezését az i. e. 2. század végére és az i. e. 1. század elejére teszik. Egy itt talált fém övcsat alapján eltételezik, hogy a 7. és 8. században már horvát település volt itt. A 9. században „Muruli” néven castrumként említik. „Castrum Murula” következő említése IV. Krešimir horvát király egy 1071-ben kelt latin nyelvű oklevelében történt. Várát Kálmán magyar király is megemlíti egy 1111-es oklevelében. A vár valószínűleg a 12. században a Magyar Királyság és a Velencei Köztársaság közötti harcokban pusztult el, mert ezután már csak a közeli Jablanac várát említik. A 18. és a 19. században kikötő és faraktár állt itt. A fát környező vidék sűrű erdeiből erdei vasúton szállították a tengerig, majd hajókra rakva vitték a távolabbi kikötőkbe. 1857-ben 747, 1910-ben 1335 lakosa volt. A település 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 64 lakosa volt. A település szép fekvése miatt nyolcszáz fő befogadására képes turistatelep épült itt. Kikötőjéből rendszeres kompjáratok mennek a szemközti Rab-szigetre.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 747 | 1.106 | 1.062 | 1.032 | 1.345 | 1.335 | 1.270 | 1.028 | 922 | 868 | 652 | 288 | 229 | 145 | 105 | 64 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Ortopla történelem előtti és ókori település maradványai a Punta-félszigeten. A feltárás során az egykori vár és házak falai, mozaik töredékek, cserépmaradványok, pénzek, valamint hamvasztásos sírok kerültek elő.
A stinicai határfal[4] egyike a Horvátországban talált három ősi határfalnak. A fal egyenes vonalban húzódik nyugaton a Panos-hegytől a keleti Dundovići-Podkuki falvakig. A falat száraz technikával építették durván megmunkált és faragatlan helyi kőből. Körülbelül 2,5 km hosszú, 1,2-1,5 m széles, és átlagosan 0,5 m magasságban maradt fenn.
További információk[szerkesztés]
- Zengg város hivatalos honlapja (horvátul)
- Zengg turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zengg információs portálja (horvátul)
Források[szerkesztés]
- Ivo Črničić: Stinica je po latinsku Murula, a Bag Scrissa (Róma, 1889) (horvátul)
- Ante Glavičić: Stara i nova groblja, grobovi na području grada Senja i šire senjske okolice (1992) (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7383.
