Gornja Ploča

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornja Ploča
Gornja Ploča látképe
Gornja Ploča látképe
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Lovinac
Jogállás falu
Irányítószám 53244
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 45 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 631 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornja Ploča (Horvátország)
Gornja Ploča
Gornja Ploča
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 27′ 40″, k. h. 15° 39′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 27′ 40″, k. h. 15° 39′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornja Ploča témájú médiaállományokat.

Gornja Ploča falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 24 km-re, közúton 36 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8 km-re, közúton 10 km-re északnyugatra a Likai karsztmező délkeleti részén, a Likai-középhegység lábánál a Pločai-szoros alatt, az A1-es autópályától 4 km-re keletre fekszik. Az autópályát Udbinával összekötő 522. számú úttól egy bekötőúton közelíthető meg. Itt található a Jadova-patak forrása. A falu Gornja Ploča, Donja Ploča és Tušice (régebben Mala Ploča) településrészekből áll.

Története[szerkesztés]

A korabeli források alapján tudjuk, hogy a mai Ploča helyén a török hódítás előtt Novakovići és Novaci nevű lakott települések voltak. A 14. században Lika területén sok nemes család élt. Ez a vidék 1509-ben Bilajjal, Barletével, Slivnikkel, Novacival, Lovinaccal és Novigraddal együtt Ivan Karlović (Karlovics János) kezén volt. 1527-ben kihasználva a mohácsi csata utáni zűrzavart és a horvát nemesség megosztottságát a törökök teljesen megszállták Lika területét. 1577-ben két török kézen levő várat is említenek a mai falu területén, melyek közül az egyik Štulića tornya néven volt ismert. A török az elmenekült horvát lakosság helyére új telepeseket, pravoszláv hitű vlachokat és szerbeket telepített be, akik ennek fejében kiváltságokat kaptak. A betelepítés Ploča esetében Ferhád pasa idejében 1575 és 1577 között történt. A török uralom idejéből ismert Plocsanin Ali aga neve és mivel akkoriban több település is török urának nevét kapta feltételezhető, hogy Pločát róla nevezték el. 1689-ben Marko Mesić pap felkelést robbantott ki és a felkelők egy hónap leforgása alatt felszabadították Lika és Korbávia területét a török uralom alól. A betelepítés második hulláma 1690 és 1692 között történt a Gacka völgyéből és a Zrmanja folyó vidékéről érkezett pravoszláv szerbekkel. Az ezt követő első összeírás szerint 1700-ban a raduči parókia területén, melyhez Ploča is tartozott összesen 120 ház állt két parókussal. Egy ugyanez évből származó másik adat szerint Ploča és Kik együtt összesen 40 háztartást számlált. A régi források szerint Ploča területére ekkor görögök is érkeztek, akik azonban a kemény tél és a nagy havazás hatására rövidesen távoztak és már nem tértek vissza többé. 1719-ben Gornja Pločán felépült a Szentlélek tiszteletére szentelt pravoszláv templom. Ezután a lakosság száma tovább növekedett. Fontos dátum a település életében 1869 amikor felépült és megnyílt a népiskola. Pločának 1857-ben 1163, 1910-ben 1410 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A két világháború között Ploča fejlett mezőgazdasággal rendelkezett, különösen a juh-, kecske-, szarvasmarha- és a lótenyésztés volt jelentős. A jobb megélhetés miatt többen jártak dolgozni Szerbiába, illetve vándoroltak ki Franciaországba, Amerikába és más országokba. A II. világháború előestéjén településnek iskolája, temploma, rendőrőrse, két gőzmalma, három üzlete, vendéglője, három cipészműhelye, két kovácsműhelye, péksége és parókiája volt. A II. világháború időszaka a pločaiaknak hasonlóan a többi a Független Horvát Állam területén élő szerbekhez az usztasa terror időszaka volt. 1941. július 31-én az usztasák két óra leforgása alatt 80 embert öldöstek le és hamvasztottak el otthonaikban. Ugyanezen a napon mintegy 15 helybelit hurcoltak el a jadovnoi koncentrációs táborba, ahol a háború alatt több tízezer szerbet öltek meg. Főként Gornja Pločán számos házat raboltak ki és gyújtottak fel, miközben a nép évekig a közeli hegyekben bujdosott. Minden harmadik pločai aktívan részt vett a nemzeti felszabadító hadsereg harcaiban, melyek során 94-en estek el, összesen pedig 315 pločai vesztette életét a háború idején. A felszabadulás után Ploča füstölgő rom volt, de a falut rövidesen újjáépítették. A súlyosan megrongálódott templomot 1949-ben le kellett bontani. 1991-ben lakosságának 97 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik még ebben az évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza a települést, melynek szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 45 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.163 1.343 1.287 1.435 1.555 1.410 1.452 1.502 996 939 924 675 494 344 22 45
A Jadova forrása Gornja Pločán

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu határában a Likai-középhegység területén a Debeljača nevű magaslat déli lejtőjén található a Debeljača cseppkőbarlang. A barlang bejárata akkor vált láthatóvá, amikor 2002 és 2004 között a Zágráb-Split autópálya építése során robbantást végeztek. Ennek következtében beomlott a barlang mennyezete. A barlang feltárása 2004 májusában kezdődött meg és a mai napig is tart. Ennek során 908 méter hosszan tárták fel a barlang járatait, melyek 66,5 méter mélységet értek el. Ezzel az ország közepes hosszúságú barlangjai közé tartozik. A bejárattól északkeletre egy kisebb barlangot is találtak, mely a terület geomorfológiai adottságaiból kiindulva ugyanannak a barlangrendszernek a része lehet.
  • A Szentlélek tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1719-ben építették. 1949-ben teljesen lebontották.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornja Ploča témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gornja Ploča című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.