Plitvički Ljeskovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plitvički Ljeskovac
Plitvički Ljeskovac
Plitvički Ljeskovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségPlitvička Jezera
Jogállásfalu
Irányítószám53231
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség15 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság645 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 50′ 37″, k. h. 15° 36′ 04″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 37″, k. h. 15° 36′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Plitvički Ljeskovac témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Plitvički Ljeskovac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 29 km-re, közúton 33 km-re keletre, községközpontjától, Korenicától légvonalban 14 km-re közúton 27 km-re északnyugatra, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén, a tórendszer legdélibb tavának a Prošćansko-tónak a déli végénél fekszik. Itt egyesül a tavakat tápláló Crna- és Bijela-patak, hogy a Matica-patakban egyesülve ömöljön a tórendszer legmagasabban fekvő tavába a Prošćansko-tóba.

Története[szerkesztés]

A település története a 18. század végén kezdődött, amikor az 1791-es szisztovói béke után a törökök kiürítették a környező területeket és a határ megerősítésre került. Ekkor a katonai közigazgatás alatt álló területekről szerb és horvát határőrcsaládok telepedtek itt le. A szerbek a gornje vrhovinei parókiához, a horvátok a korenicai plébániához tartoztak. A szerbek 1885-ben felépítették Szent Lázár király vértanú tiszteletére szentelt templomukat. A falunak 1890-ben 309, 1910-ben 352 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A falunak 2011-ben 25 lakosa volt, akik ma főként a turizmusból élnek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 309 258 352 329 345 229 257 268 210 102 74 15 25

(1890-ig Ljeskovac néven, 1857 és 1890 között lakosságát Gornji Babin Potok (Vrhovine község), Korenica és Prijeboj településekhez számították)

A fatemplom

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Lázár cár vértanú tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1885-ben épült, a II. világháború során lerombolták. A háború után alapjain fatemplomot építettek, amely a gornje vrhovinei parókiához tartozik.

A településen kívül, a Bijela-patakon egy jellegzetes, erre a vidékre jellemző épületegyüttes található.[4] A komplexum egy kerekes malomból, egy gazdasági épületből és egy lakóházból áll. A lakóház téglalap alaprajzú, hátul egy kiugrással. A kő alapzatra téglalap alaprajzú faház épült cseréppel borított nyeregtetővel. A melléképület egy négyszögletes alaprajzú szénatároló, melynek földszinti része kőből, a tetőtéri része pedig fából épült. A nyeregtetőt zsindely borítja. A malom fából épült egy kő alapzatra, az oromzatos tetőt részben hornyolt cserép, részben fazsindely borítja. A Plitvicei vidék e jellegzetes vidéki épületegyüttese a nemzeti park hangulatát adja vissza.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons:Category:Plitvički Ljeskovac
A Wikimédia Commons tartalmaz Plitvički Ljeskovac témájú médiaállományokat.