Štikada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Štikada
A pravoszláv templom romjai.
A pravoszláv templom romjai.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Lovinac
Jogállás falu
Irányítószám 53244
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 216 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 558 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Štikada (Horvátország)
Štikada
Štikada
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 19′ 00″, k. h. 15° 47′ 15″Koordináták: é. sz. 44° 19′ 00″, k. h. 15° 47′ 15″
Štikada weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Štikada témájú médiaállományokat.

Štikada falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 42 km-re, közúton 52 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11 km-re, közúton 15 km-re délkeletre, Gračactól 5 km-re északnyugatra a Likai karsztmező és a Gračaci mező közötti szorosban, az 50-es számú főút mentén, a Ričica-patak és a Ričice-tó partján, a megye délkeleti csücskében fekszik.

Története[szerkesztés]

1689-ben a Marko Mesić pap vezette felkelők szabadítottak fel a török uralom alól. A terület néptelen volt. A telepítés első szervezője Marko Mesić volt aki 1691 és 1712 között lényegében teljesen betelepítette a területet. A betelepített lakosságot a Gacka és a Zrmanja völgyéből érkezett pravoszláv vlachok, valamint a Tengermellék és Észak-Dalmácia területéről érkezett bunyevácok képezték. 1789-ben megépült a dalmáciai főútvonal részeként Gospić-Lovinac-Gračac főút, amely a településen haladt át. Népiskoláját 1869-ben nyitották meg. 1878-ban a Ričica-patak kiöntése következtében nagy árvíz pusztított, amely több mint négy hónapig tartott és élelmiszerhiányt idézett elő. Az árvíz következtében eliszaposodott a gračaci Međaković-barlang víznyelője. 1880 és 1886 között a víz levezetése érdekében a Ričicát és a barlangot egy kilométer hosszú csatornával kötötték össze. 1857-ben 2425, 1910-ben 1709 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1922-ben átadták a falu vasútállomását az újonnan épített Gospić – Gračac vasútvonalon. 1953-ban a kevés gyermek miatt bezárták a falu iskoláját. 1991-ben lakosságának 87 százaléka szerb volt. Szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 216 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
2.425 2.307 1.709 1.643 1.787 1.709 1.780 2.437 497 523 601 554 513 545 175 216

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1905-ben épült. A II. világháború idején az usztasák lerombolták. Egy másik templom is állt itt a Szent Arkangyalok tiszteletére, amelyet szintén a II. világháború idején romboltak le. Parókiájához Kosa, Ponor, Krivokuća, Čiče, Jakšići és Duboki Do falvak tartoznak.
  • A Ričice-tó három részből áll, területe 300 hektár és három patak, a Ričica, az Otuče és az Opsenice táplálja.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Štikada témájú médiaállományokat.