Ugrás a tartalomhoz

Rudopolje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudopolje
Rudopolje vasútállomása
Rudopolje vasútállomása
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségVrhovine
Jogállásfalu
Irányítószám53223
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség32 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság798 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 51′ 36″, k. h. 15° 28′ 17″44.860000°N 15.471400°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 36″, k. h. 15° 28′ 17″44.860000°N 15.471400°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudopolje témájú médiaállományokat.

Rudopolje falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 19 km-re, közúton 22 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főúttól északra fekszik. Tőle keletre terül el a Plitvicei-tavak Nemzeti Park. A falunak vasútállomása van a Plaški – Vrhovine vasútvonalon.

Története

[szerkesztés]

A falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. A falu lakói a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. A falunak 1857-ben 560, 1910-ben 636 lakosa volt. 1918. június 11-én a likai vasútvonal Plaški – Vrhovine szakaszának megnyitásával Vrhovine ennek egyik fontos vasútállomása lett. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben alakult meg újra az önálló Vrhovine község, melynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben mindössze 67 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
5605674895596176366387955315605203653112496167

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt született Đuro Nenadić erdőmérnök, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora, a horvát Erdőgazdálkodási Intézet megalapítója.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  3. Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 24.)