Gornji Babin Potok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Babin Potok
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségVrhovine
Jogállás falu
Irányítószám 53223
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség54 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság778 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 50′, k. h. 15° 32′Koordináták: é. sz. 44° 50′, k. h. 15° 32′
SablonWikidataSegítség

Gornji Babin Potok falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 24 km-re, közúton 26 km-re, községközpontjától 9 km-re délkeletre az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főút mentén fekszik. Nyugatról közvetlenül határos a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkkal.

Története[szerkesztés]

A római korban itt haladt át a Seniából (Zengg) Sisciába (Sziszek) haladó kereskedelmi és hadiút. A falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. A falu területe a 17. századig lényegében lakatlan volt. Első lakói a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el, az otocsáni határőrezredhez tartoztak. A babin potoki pravoszláv templomot 1721-ben építették és Szent Györgynek mint a pásztorok védőszentjének tiszteletére szentelték fel. A templom először csak fából épült és csak később falazták fel. Harangját csak ötven évvel később sikerült beszerezni, addig a harangozást egy az erdőben felakasztott régi ágyúcsővel végezték. 1840 és 1851 között megépítették az Otocsánból Bihácsra vezető utat, mely keresztülhaladt a településen. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. Első iskoláját 1880-ban alapították. Az iskolát az 1970-ben a tanulók számának jelentős csökkenése miatt kellett bezárni. Babin Potok 1890-től vált két részre Donji- és Gornji Babin Potokra. A falunak 1857-ben 1079, 1910-ben 577 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. 1918-ban elkészült a Plaški – Vrhovine vasútvonal, ezzel Babin Potok Korenica és a Korbava felé tranzit településsé vált. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1922-ben fűrésztelepet létesítettek a településen, mely az 1950-es években Vrhovinéra települt át. Életében fellendülést hozott a Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1949-es megalapítása, mely növelte a vidék turistaforgalmát. 1991-ben megalakult az önálló Vrhovine község, melynek Babin Potok is része lett és amelynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 107 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból, valamint a turizmusból éltek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.079 1.257 1.060 486 565 471 577 519 311 326 301 209 161 143 72 107

Nevezetességei[szerkesztés]

Egykori pravoszláv templomát 1721-ben építették, Szent György tiszteletére szentelték. Az épület 14 méter hosszú, 8 méter széles, harangtornya 14 méter magas. A templom padlásán szerzetesi lakások és könyvek voltak. A pravoszláv szerzetesek itt tanultak, oktattak, olvastak és írtak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]