Željava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Željava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségPlitvička Jezera
Jogállás falu
Irányítószám 53233
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség38 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Željava (Horvátország)
Željava
Željava
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 51′ 20″, k. h. 15° 44′ 20″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 20″, k. h. 15° 44′ 20″

Željava (régebben "Šeljava") falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 39 km-re, közúton 65 km-re keletre, községközpontjától Korenicától légvonalban 13 km-re közúton 23 km-re északra, az 1-es számú főúttól keletre a Plitvicei Nemzeti Park keleti szélén, a bosnyák határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település 1780 körül keletkezett. Mint egykori határtelepülés sokat szenvedett az 1788 és 1791 között dúlt osztrák-török háborúban. 1789 májusában Željavánál verték meg az otocsáni határőrezred katonái az országba betört török sereget. 1789 augusztusában Ostrošac és Izačić felől a török újra betört a településre, de ismét kiűzték a határőrök. Később határmenti fekvése ellenére mégis lassú fejlődésnek indult. A benépesülés üteme különösen 1878, a török Boszniából való távozása után ugrott meg, amikor a vidéke biztonságossá vált. 1857-ben 13 házában még csak 69 lakos élt, 1910-ben már 876 lakosa volt, akik közül 651 görögkeleti és 225 római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. Szerb lakói akik a ličko petrovo seloi parókiához tartoztak nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben már csak 38 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
69 0 792 876 951 876 838 853 374 382 455 245 175 150 51 38

(1869-ben lakosságát Ličko Petrovo Selohoz számították)

Nevezetességei[szerkesztés]

A település a jugoszláv néphadsereg (JNA) itteni katonai repülőteréről volt nevezetes. Helyét alapos körültekintéssel választották ki, ebben a legnagyobb szerepet a település geostratégiai helyzete játszotta tekintettel arra, hogy kedvező fekvése alapján hosszú ideig védhető sikeresen. Földfelszín alatti létesítményei megfelelnek mind a klasszikus, mind az atomháború követelményeinek akár húsz kilotonna erejű atomcsapás esetén is. A légibázis 1968-ra épült ki teljesen, melyet meggyorsítottak a prágai tavasz és leverésének eseményei. Ma használaton kívül áll.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]