Ostrvica (Gospić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ostrvica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállás falu
Irányítószám 53201
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség16 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ostrvica (Horvátország)
Ostrvica
Ostrvica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 33′ 40″, k. h. 15° 27′ 10″Koordináták: é. sz. 44° 33′ 40″, k. h. 15° 27′ 10″

Ostrvica falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 7 km-re, közúton 15 km-re keletre a Likai karsztmező keleti szélén, az A1-es autópályától 2 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Az azonos nevű 764 méter magas hegyen találhatók Ostrvica (Osztrovica) középkori várának maradványai. A várat valószínűleg Disislavich (Desziszlávics) Novak, vagy fia Péter építhette. A várat már 1341-ben említik. 1408-ban Frangepán Miklós gróf birtokcserével jutott a vár fele részének birtokába, majd 1420-ban a vár többi részét is megvásárolta. 1449-ben a Frangepánok birtokmegosztásakor a vár Frangepán Dujimé lett, majd az ő halála után fia, Mihály kezére került. A Frangepánokat birtokukban V. László és Mátyás király is megerősítette.

1493-ban a korbávmezei csata idején Frangepán György tulajdona volt, aki 1522-ben a török veszély közeledtére a királyi katonaságnak adta át a várat. Valószínűleg Osztrovica vára is 1527-ben került török kézre. A török által elfoglalt várakat rögzítő 1577-es felsorolásban a szomszédos Barletén két várat is említenek, melyek közöl az egyik Osztrovica vára lehetett. 1689-ben szabadult fel a török uralom alól. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök vizitációjában a várat romosnak mondja. A török kiűzése után túlnyomórészt pravoszláv vlachok települtek ide. Később vegyesen szerb és horvát lakossága volt. A szerbek 1844-ben felépítették az Úr Mennybemenetele tiszteletére szentelt ortodox templomukat. A szerbek a helyi parókiához, a horvátok a bilaji plébániához tartoztak. 1857-ben 768, 1910-ben 794 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.

1941. augusztus 3-án az usztasák 75 szerb nemzetiségű helyi lakost mészároltak le. Az augusztus 15-én megölt 81 szerb között is számos ostrvicai volt. A pravoszláv templomot lerombolták. 1991-ben lakosainak 80 százaléka szerb, 12 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-ben szerb többségű lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A „Vihar” nevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek szerb lakói elmenekültek. A falunak 2011-ben mindössze 16 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
768 779 720 787 939 794 873 809 371 374 392 291 254 214 19 16

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Osztrovica várának maradványai a falu feletti 764 méter magas Ostrvica-hegyen találhatók. Emilij Laszowski horvát történész leírása szerint a vár magjául szolgáló építmény 16 méter hosszú és 5 és fél méter széles volt. A falak 0,75 méter vastagok voltak, de már akkor is igen rossz állapotban álltak. A vártól keletre egy kerek ciszternát is talált. Laszowski a vármag körül 10 méterrel távolabb egy külső várat is megemlít, de a csekély maradványok miatt ennek a nyomvonala már nem volt követhető. A külsővár falai 1,2 méter vastagok voltak. A vár környéke az aknaveszély miatt ma nem közelíthető meg, így a maradványok mai állapota sem tudható.
  • Úr Mennybemenetele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát a II. világháború idején lerombolták.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]