Ostrvica (Gospić)
| Ostrvica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Gospić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53201 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 49 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 580 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 33′ 39″, k. h. 15° 27′ 08″Koordináták: é. sz. 44° 33′ 39″, k. h. 15° 27′ 08″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ostrvica falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Gospićtól légvonalban 7 km-re, közúton 15 km-re keletre a Likai karsztmező keleti szélén, az A1-es autópályától 2 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Az azonos nevű 764 méter magas hegyen találhatók Ostrvica (Osztrovica) középkori várának maradványai. A várat valószínűleg Disislavich (Desziszlávics) Novak, vagy fia Péter építhette. A várat már 1341-ben említik. 1408-ban Frangepán Miklós gróf birtokcserével jutott a vár fele részének birtokába, majd 1420-ban a vár többi részét is megvásárolta. 1449-ben a Frangepánok birtokmegosztásakor a vár Frangepán Dujimé lett, majd az ő halála után fia, Mihály kezére került. A Frangepánokat birtokukban V. László és Mátyás király is megerősítette.
1493-ban a korbávmezei csata idején Frangepán György tulajdona volt, aki 1522-ben a török veszély közeledtére a királyi katonaságnak adta át a várat. Valószínűleg Osztrovica vára is 1527-ben került török kézre. A török által elfoglalt várakat rögzítő 1577-es felsorolásban a szomszédos Barletén két várat is említenek, melyek közöl az egyik Osztrovica vára lehetett. 1689-ben szabadult fel a török uralom alól. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök vizitációjában a várat romosnak mondja. A török kiűzése után túlnyomórészt pravoszláv vlachok települtek ide. Később vegyesen szerb és horvát lakossága volt. A szerbek 1844-ben felépítették az Úr Mennybemenetele tiszteletére szentelt ortodox templomukat. A szerbek a helyi parókiához, a horvátok a bilaji plébániához tartoztak. 1857-ben 768, 1910-ben 794 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.
1941. augusztus 3-án az usztasák 75 szerb nemzetiségű helyi lakost mészároltak le. Az augusztus 15-én megölt 81 szerb között is számos ostrvicai volt. A pravoszláv templomot lerombolták. 1991-ben lakosainak 80 százaléka szerb, 12 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-ben szerb többségű lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A „Vihar” nevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek szerb lakói elmenekültek. A falunak 2011-ben mindössze 16 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 768 | 779 | 720 | 787 | 939 | 794 | 873 | 809 | 371 | 374 | 392 | 291 | 254 | 214 | 19 | 16 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Osztrovica várának maradványai a falu feletti 764 méter magas Ostrvica-hegyen találhatók. Emilij Laszowski horvát történész leírása szerint a vár magjául szolgáló építmény 16 méter hosszú és 5 és fél méter széles volt. A falak 0,75 méter vastagok voltak, de már akkor is igen rossz állapotban álltak. A vártól keletre egy kerek ciszternát is talált. Laszowski a vármag körül 10 méterrel távolabb egy külső várat is megemlít, de a csekély maradványok miatt ennek a nyomvonala már nem volt követhető. A külsővár falai 1,2 méter vastagok voltak. A vár környéke az aknaveszély miatt ma nem közelíthető meg, így a maradványok mai állapota sem tudható.
- Úr Mennybemenetele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát a II. világháború idején lerombolták.
További információk[szerkesztés]
- Gospić város hivatalos oldala (horvátul)
- Gospić turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában (magyarul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
- A szerb genocídium a Kordun, Banija és Lika területén 1941-1945. Archiválva 2014. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerbül)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
