Široka Kula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Široka Kula
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Gospić
Jogállás falu
Irányítószám 53201
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 120 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 579 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Široka Kula (Horvátország)
Široka Kula
Široka Kula
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 36′ 50″, k. h. 15° 27′ 15″Koordináták: é. sz. 44° 36′ 50″, k. h. 15° 27′ 15″

Široka Kula falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól 11 km-re északkeletre a Likai karsztmezőn, a 25-ös számú főút mentén, a Lika partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Široka Kulát a török uralom előtti időkben Široki Turanjnak nevezték. Itt volt egykor a likai zsupánság székhelye a likai terület legnagyobb várával. Róla kapta a falu is nevét, mely magyarul széles tornyot jelent. E vidéket 1527-ben foglalta el a török és szandzsák székhelyévé tette. Ebben nemcsak a vár erőssége, hanem stratégiai szempontból kedvező fekvése is szerepet játszott. Široka Kula közelében egy másik vár is állt, Grebenar vára egy nagyméretű kolostorral. A kolostorhoz templom is tartozott, melynek gótikus falai és mozaikpadlójának maradványai még a múlt század közepén is láthatók voltak. 1651-ben Zrínyi Péter Široka Kulánál verte meg a törököt. Területe csak 1689-ben szabadult fel a több mint 160 évi török megszállás alól. A felszabadulás után Široka Kula a likai határőrezred 12. századának parancsnoki székhelye lett. 1766-ban házat építettek a parancsnokság számára. Široka Kulán a várral szemben 1734-ben építették fel a Szent Mátyás templomot, mely 1769-ben és 1942-ben is leégett, végül 1945-ben lebontották. Plébániáját 1816-ban alapították. 1834-ben megnyílt a település első iskolája. Az akkori Široka Kulán 175 ház állt, melyekben 1966-an laktak, közülük 1435 görögkeleti, 531 római katolikus volt. A görögkeleti hívek számára a településen külön parókia létesült. A régi templomot 1891 nyarán lebontották, 1891 és 1892 között felépítették az Istenanya Mennybevétele templomot, amely 1941/42-ben leégett és 1948-ban lebontották. A falunak 1857-ben 2312, 1910-ben 3050 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. 1900 és az I. világháború között többen vándoroltak ki Amerikába. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A lakosság száma azóta folyamatosan csökken.

1991-ben lakosságának közel kétharmada szerb, egyharmada horvát volt. 1991. október 13-án a szerbek Široka Kula és Bukovac negyven polgári lakosát mészárolták le, közülük harmincnégy široka kulai volt. A lakosság megpróbáltatásai azután kezdődtek, hogy a helyi szerbek választás elé állították a horvátokat vagy elmenekülnek, vagy vállalják a következményeket. A JNA egységei erre már ellátták őket automata és félautomata fegyverekkel. A feszültség augusztus 29-én tovább fokozódott. Ekkor a szerbek gyalogsági fegyverekből és aknavetőkből lőni kezdték a horvát polgári lakosságot. A támadások különösen éjjel fokozódtak. Az ott maradtaknak megtiltották, hogy házaikat háromszáz méteres körön túl elhagyják. A gyakorlatban azonban ez a kör a házból való kimenetelt jelentette, még az állatokat sem tudták etetni. A fenyegetésnek a házak tetejének vagy az ablakok lövésével adtak nyomatékot. Állandó rettegésben tartották őket. Október 13-án délután a szerb fegyveresek megparancsolták a horvát civileknek hogy menjenek „óvóhelyre”. Ezen a napon tanúk látták ahogy a helyi szerbek a környékbeli szerbekkel együtt alaposan felfegyverkeznek. Minden szerb fegyverben és egyenruhában volt még a nők is. A horvátok egy részét két házba zárták, amely szintén horvátoké volt, majd gránátokkal felgyújtották őket. A legfiatalabb áldozat tizenhárom egyéves kislány volt. Egy csoport horvát civilt 11 főt az egyik ház pincéjébe hajtottak, melyet később szintén felgyújtottak. Egy csoport bement a pincébe és közéjük lőtt nyolcat megölve közülük. A három túlélőt kihajtották a pince elé és ott lőtték le. Testüket egy felgyújtott istállóba húzták be. Néhány idős embert a saját házába zártak, majd rágyújtották. Azok a horvátok akiknek sikerült elmenekülni a mészárlás elől a falun kívül a bokrok között várták be az éjszakát, majd Perušićon találtak menedéket. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a "Vihar" hadművelet során foglalta vissza a települést. Az áldozatok, szám szerint 40 lakos emlékére emlékművet emeltek, melyet Petar Dolić akadémiai szobrászművész készített. Ezért a háborús bűntettért 1994-ben hét szerbet ítéltek el, akik még 2006-ban is szabadlábon voltak. Több áldozatot találtak a környező barlangokban is, legtöbbjüket a širokakulai plébániához tartozó területen levő Golubnjači I és II. barlangokban, ahol szintén emlékművet állítottak tiszteletükre. 16 személyt pedig még mindig nem találtak meg. A falunak 2011-ben már csak 120 lakosa volt.

Ez a szakasz részben vagy egészben a Pokolj u Širokoj Kuli 13. listopada 1991. című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
2.312 2.757 2.654 2.769 3.225 3.050 3.054 2.691 957 932 1.035 896 658 553 130 120

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma 1734-benépült, 1942-ben felgyújtották, 1945-ben teljesen lebontották. 1997-ben alapjait kiásták és teljesen újjáépítették. Az építés még mindig nem fejeződött be teljesen. A templom mellé emlékművet állítottak az 1942-es és az 1991-es szerb mészárlások áldozatainak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]