Kaniža Gospićka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaniža Gospićka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállás falu
Irányítószám 53000
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség395 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaniža Gospićka (Horvátország)
Kaniža Gospićka
Kaniža Gospićka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 32′ 30″, k. h. 15° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 32′ 30″, k. h. 15° 21′ 00″

Kaniža Gospićka falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól 1 km-re nyugatra a Likai karsztmezőn, a Gospićról Karlobagra menő 25-ös számú főút mentén, a Bogdanica partján fekszik. Határában ömlik a Bogdanica a Novčicába.

Története[szerkesztés]

A török kiűzése után 1691-ben Marko Mesić a török kiűzésében oroszlánrészt vállaló katolikus pap horvátokat telepített ide. Az ő kezdeményezésére építették az akkori Bagon, a mai Karlobagon a kapucinus kolostort és a Szent József templomot is, ahol az első misét 1712. augusztus 22-én celebrálták. A karlobagi kapucinusok jelentős részt vállaltak a felszabadított területek evangelizációjában is. Ennek során a Gospić melletti Kanižán a Bogdanicán át vezető híd közelében a helybeli Ivan Čanić által 1720-ban adományozott földterületen III. Károly magyar király pénzügyi támogatásával hospitiumot, az átutazók elszállásolására szolgáló kolostori épületet létesítettek, amelyet 1721. július 12-én nyitottak meg. A hospitium egészen 1786-ig működött, amikor II. József magyar király a szerzetesrendek felszámolása során bezáratta. Később maradványaira egy emeletes épületet a gospići pénzügyi palotát építették fel. 1945. április 4-én a partizánok ebben az épületben rendezték be börtönüket és vallató központjukat ahol Dragutin Kukalj atya gospići plébános, neves teológiai író is mártírhalált szenvedett. 1957-ben a rossz emlékű épületet lebontották és helyén katonai létesítmények épültek. Ma új épület áll a helyén, melyben a megyei természetvédelmi szolgálat működik. 1845-ben kőhíd épült itt a Bogdanicán. A falunak 1857-ben 509, 1910-ben 827 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 395 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
509 695 745 838 1.010 827 1.062 957 607 597 586 538 547 581 438 395

Nevezetességei[szerkesztés]

A Bogdanicán át vezető kőhíd 1845-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]