Starigrad (Zengg)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Starigrad
Starigrad Zengg.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségZengg
Jogállás falu
Polgármester Darko Nekić
Irányítószám 53286
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség15 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Starigrad (Horvátország)
Starigrad
Starigrad
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 48′ 00″, k. h. 14° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 48′ 00″, k. h. 14° 53′ 00″

Starigrad falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zengg központjától 26 km-re délre, a tengerparton a 8-as számú Adria-parti főúttól 3 km-re fekszik. Két részből a tengerhez közel fekvő Donji Starigradból és a hegyek közötti, a főút mellett fekvő Gornji Starigradból áll.

Története[szerkesztés]

Területén már a történelem előtti időben is laktak emberek. Ezt igazolják a Donji Starigrad területén emelkedő Gradina, vagy más néven Golubić nevű magaslaton talált erődített település maradványai, ahol az ókorból és középkorból származó leleteket találtak. A település is erről az ősi várról kapta a nevét. A korabeli források szerint a 11. században is település állt ezen a helyen. A Golubić délkeleti lejtőjén találhatók a középkori Szent Ilona tiszteletére szentelt középkori templom romjai. A középkorban, 1271-től Starigrad területe a Frangepánok birtoka volt, akik a hegytetőn felépítették saját várukat, amely 1469-től a zenggi kapitánysághoz tartozott. A 16. században a török veszély miatt a település teljesen elnéptelenedett. A 17. században, 1660-tól a török elől menekülő bunyevácok érkeztek ide, de ők nem a Gradinán, hanem a tengerhez közelebb telepedtek le. Főként állattartással és halászattal foglalkoztak. Ők építették 1772-ben a tengerhez közelebb a mai temetőnél található a kis Szent Jakab templom elődjét is, melyet Benzoni püspök az 1733-as egyházlátogatás alkalmával megemlít. A falunak 1857-ben 484, 1910-ben 594 lakosa volt. Donji Starigrad iskoláját 1900-ban nyitották meg, Gornji Starigrad iskolája 1945-ben nyílt meg. A település 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 15 állandó lakosa volt. Gornji Starigradon autóbusz-állomás és autóskemping, Donji Starigrad településen posta és vendéglő található. Fejlődését és a vendégek elhelyezését turisztikai iroda szolgálja. A közeli Dražica és Grbačka öblök kiválóan alkalmasan a fürdésre, pihenésre. A kis kikötőben kisebb hajók és csónakok is kiköthetnek. A hegyi túrák szerelmesei a környező hegyekben találnak szép túravonalakat.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
484 933 737 509 578 594 502 418 262 206 111 74 54 29 11 15

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu feletti Golubić-hegy nyugati és délnyugati lejtőin találhatók Starigrad ősi várának maradványai. A vár még a történelem előtti időben épült, de rómaiak is használták. Az ókori falmaradványokon kívül az urnasíros római temetőt is feltárták.
  • A hegy tetején találhatók a Frangepánok által a 14. században épített középkori vár romjai.
  • Szent Jakab tiszteletére szentelt temploma 1772-ben épült a régi azonos titulusú templom helyén. 1807-ben plébániatemplom lett. Mai formáját az 1896-os átépítés során kapta. 1970-ben megújították.
  • A Golubić délkeleti lejtőjén találhatók a középkori Szent Ilona tiszteletére szentelt középkori templom romjai.
  • Szent Jakab tiszteletére szentelt temetőkápolnája.
  • A Dražica-öbölben ókori víz alatti régészeti lelőhelyet tártak fel (hajóroncs, amforák).

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]