Podum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Podum
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségOtocsán
Jogállás falu
Irányítószám 53221
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség128 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság477 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 53′ 10″, k. h. 15° 17′ 10″Koordináták: é. sz. 44° 53′ 10″, k. h. 15° 17′ 10″
SablonWikidataSegítség

Podum falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik

Fekvése[szerkesztés]

Zenggtől légvonalban 32 km-re, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északkeletre a Kis-Kapela és a Velebit-hegység között fekszik.

Története[szerkesztés]

Podum területe már a középkorban lakott volt. Ezt bizonyítják a falu melletti kis dombon található középkori Szent Márk templom romjai. A romok egészen a 20. század elejéig magasan álltak és láthatók voltak a kőfallal kerített egykori temető maradványai is. 1955-ben feltárások zajlottak ezen a helyen, melyek során a romokat konzerválták és a temetkezések alapján a temető használatát a 11. és 16. század közé keltezték. A romok súlyosan károsodtak 1980-ban, amikor a Podum-Otocsán út vonalán tereprendezési munkák folytak, valamint a honvédő háború idején is, amikor a szerbek a templom falmaradványait bunkerek számára építették át. A háború után néhány helyi lakos a templom apszisából hordott el anyagot házépítéshez. Így semmisültek meg szinte teljesen a Lika és a Gacka völgye egyik legősibb, valószínűleg már a 9. században is állt horvát templomának falai. A középkori horvát falu a 16. században a török támadások hatására megsemmisült.

A mai szerb többségű település a 17. század közepén keletkezett amikor a török elől menekülő pravoszláv vallású vlahokat telepítettek erre a vidékre. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni határőrezredhez tartozott. A falunak 1857-ben 915, 1910-ben 1120 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. A honvédő háború idején egyik kiindulópontja volt az Otocsán városa elleni tüzérségi támadásoknak. Szerb lakossága 1991 őszén a horvát csapatok ellentámadása során nagyrészt elmenekült. A falunak 2011-ben 103 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
915 973 980 977 1.123 1.120 1.090 1.068 894 802 658 591 527 459 43 103

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A középkori falu Szent Márk templomának csekély maradványai az otocsáni út közelében. A templom romjai az Um nevű hegy alatt találhatók. A templomot körülvevő nekropolisz a 11. és 16. század közötti időszakból származik. Az épület egyhajós volt, négyszögletes szentéllyel. Faragott kövekből és abból az ősi építőanyagból épült, amely a közeli Arupium (a mai Prozor) ősi településéről származik. A délszláv háború súlyos károkat okozott a maradványokban.[4]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]