Prozor (Otocsán)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Prozor
Prozor látképe
Prozor látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségOtocsán
Jogállás falu
Irányítószám 53220
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 896 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság461 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prozor (Horvátország)
Prozor
Prozor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 50′ 50″, k. h. 15° 16′ 10″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 50″, k. h. 15° 16′ 10″

Prozor falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik

Fekvése[szerkesztés]

Zenggtől légvonalban 35 km-re, közúton 50 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre a Gacka völgyében a Mala Kapela és a Velebit-hegység között az A1-es autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a késő bronzkorban és a korai vaskorban lakott volt. A japod kultúra számos emléke, borostyánkő ékszerek, bronz díszek, fegyverek, használati tárgyak kerültek elő a területén. A közelében a Veliki Vital hegyen állt az i. e. 6. században „Arupium” a japodok egyik legnagyobb erődje. Egy nagy japod nekropolisz (76 feltárt sírral), valamint több kőtöredék, mozaik maradvány, síremlék, szarkofág, került itt elő a római korból.

A horvát állam kialakulása idején Prozor környékén feltételezik Borna (810 - 821) az egyik első horvát fejedelem székhelyét. II. András magyar király 1219-ben Gacka egész területét a templomosoknak adományozta, ám a rend nem sokáig tarthatta meg, mivel IV. Béla magyar király 1269-ben visszavette tőlük, Dubica birtokáért cserébe. A középkori Gacka területe 1290-ben lett a vegliai grófok, a későbbi Frangepánok birtoka, akik több várat építettek és erősítettek meg itt. Köztük volt Prozor vára is, melyet 1449-ben a birtokmegosztáskor említenek először, amikor Frangepán Zsigmond birtoka lett. Frangepán Zsigmond fő tartózkodási helye Otocsán vára volt, innen igazgatta birtokait. A család támogatta a templomok, kolostorok építését éppúgy mint a horvát kultúra és írásbeliség fejlődését. 1469-ben Mátyás király Zengget és a hozzá tartozó várakat köztük Prozort is elvette a Frangepánoktól és megalapította a zenggi kapitányságot. Ezzel lezárult Zengg aranykora, mely a család uralmához kötődött. A zenggi kapitányság a jövőbeni katonai határőrvidék közvetlen előzménye volt. A Gacko polje nagyobb várai Prozor, Otocsán mindvégig ellenálltak a török támadásoknak, az oszmán hódítók soha nem tudták elfoglalni őket. 1575 és 1600 között amikor Berlogot a török lerombolta már csak Prozor és Otocsán várai maradtak horvát kézen az egész gackai területen.

1619-ben a várat újra megerősítették és a végvárrendszer egyik legfontosabb láncszeme lett. 1623 szeptemberében egy hatezer fős török sereg vonult Otocsán alá, de a várat nem támadta meg. Ezután szeptember 24-én Prozor elfoglalását kísérelte meg de Frangepán Farkas és Gusić Zsigmond serege Zengg irányából felmentette. A török azonban nem nyugodott bele a kudarcba. Az október 3-ról 4-re virradó éjszaka újabb kísérletet tett a vár meglepetésszerű elfoglalására. Frangepán Farkas és Gusić Zsigmond azonban tudomást szerzett az akcióról. Amikor a török a vár alá érkezett Gusić a vár kapuján át váratlanul rárontott, Frangepán pedig lesből hátulról támadott teljesen szétszórva a török sereget.

A török veszély elmúltával a vár elveszítette jelentőségét, egy idő után végleg elhagyták, mára már rom. A település a katonai határőrvidék részeként 1746-tól az otocsáni határőrezredhez tartozott. Templomát 1794-ben építették, plébániáját 1807-ben alapították. Azelőtt az otocsáni plébániához tartozott. 1818-ban felépült a plébániaház is. 1881-ben megszüntették a katonai határőrvidékeket és integrálták őket a polgári közigazgatásba. 1857-ben 1302, 1910-ben 1261 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.

Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1991 őszén Podum felől a szerbek tüzérsége lőtte a horvát többségű települést. Szeptember 17-én és december 31-én a templomot gránáttalálatok érték. A sérüléseket kijavították és a templomot 2003-ban szépen felújították. A falunak 2011-ben 896 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.302 1.283 1.250 947 1.101 1.261 1.254 1.614 1.475 1.407 1.248 1.175 1.073 1.041 935 896

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Prozor várának romjai a Gacka folyótól keletre a falu közepén emelkedő Prozorina nevű magaslaton találhatók. Valószínűleg a Frangepánok építették a 13. vagy a 14. században. A 17. században megerősítették és a végvári vonal egyik fontos vára lett. Később jelentőségét elvesztve sorsára hagyták, azóta rom. A alaprajza fennmaradt Martin Stier német hadmérnök „Vermehrte und verbesserte Landkarten des Königreichs Ungarn” című 1684-ben Nürnbergben kiadott művében. Ebből kitűnik, hogy a vár négyszögletes alaprajzú volt, egyik sarkán egy hengeres, átellenes sarkán pedig egy négyzetes toronnyal. A vár kapuját egy kisebb torony védte. Stier nagy stratégiai értéket tulajdonított a várnak, amely szerinte bármilyen tüzérségnek ellen tudott állni kivéve egy nagyobb, összevont haderő támadását. Egyúttal javaslatot tett a tetőzet és a küzdőfolyosók átépítésére, valamint a tornyok megerősítésére. A várból mára csekély romok maradtak, melyek helyenként még emeletnyi magasságban állnak, azonban a vár egykori formája már nem kivehető.
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteltére szentelt katolikus templomát 1794-ben építették. Mai formáját 1879-ben nyerte el amikor hosszabbították és új harangtornyot építettek hozzá. A honvédő háború idején gránáttalálatok érték. 2003-ban megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]