Dobroselo
| Dobroselo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Donji Lapac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53252 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 76 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 555 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′, k. h. 16° 03′Koordináták: é. sz. 44° 29′, k. h. 16° 03′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobroselo falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Donji Lapachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Korenicától légvonalban 40 km-re, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11 km-re, közúton 12 km-re délkeletre, Lika keleti részén, a Plješivica-hegység lábánál, a bosnyák határ közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
Az itt előkerült leletek tanúsága szerint területe már a római korban lakott volt. Határában római kori sáncokra és pénzérmékre bukkantak.[2] A középkorban területe a Korbávia részét képező ősi lapaci zsupánság része, majd 1449-ben a Frangepánok uralma alá került. 1527-ben amikor Likával együtt Lapac vidéke is török kézre került, korábbi horvát lakossága elmenekült. A török uralom idején a klisszai szandzsák egyik náhijéjénak (Boričevac) a területéhez tartozott. A 16. század közepén az Oszmám Birodalom már régebben megszállt területeiről előbb pravoszláv vallású vlachok, majd szerbek és muzulmánok érkeztek az elűzött lakosság helyére. 1689-ben Lika területéről kiűzték a törököt, de Lapac környéke az ún. Ličko Pounje még egészen 1791-ig török kézen maradt.[3] 1789-ben Dobroselo fölött csata folyt a törökök ellen, melynek vezére, trebinjei Zuli pasa itt esett el.[2] 1791-től az osztrák katonai határőrvidék része lett. A stratégiailag fontos övezetben azután újabb lakosságcsere ment végbe. A korábban nagy arányú muzulmán lakosság az Una túloldalára, a petrovaci és a bjelaji mezőre, a krupai, a bihácsi és a cazini járásokba menekült és velük ment némi szerb lakosság is. A maradék szerbek a korábban is művelt földjeiken maradtak és a határőrvidék katonai hatóságainak szolgálatába szegődtek. Az üresen maradt területekre a mezőgazdaságból élő falvakból, főként Lika közelebbi részeiről hoztak új lakosságot. Így Lapac vidékére a korábbi szerb lakosság mellé újabb szerbek és horvátok települtek.[3] 1800-ban a katonai közigazgatás megszervezése során a területet a Likai ezredhez csatolták, melynek egyik századparancsnoki székhelye lett. 1826-ban azonban a parancsnokságot Donji Lapacra helyezték át.[3] A katonai közigazgatás megszűnte (1873) után 1886-tól Lika-Korbava vármegye Donji Lapaci járásához tartozott. 1910-ben 849 lakosa volt. A trianoni békeszerződést követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. július 3-án az usztasák Dobroselo és Donji Lapac 38 szerb lakosát gyilkolták meg és házaikat rájuk gyújtották.[4] 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 117 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.062 | 1.132 | 889 | 1.113 | 891 | 811 | 849 | 782 | 488 | 509 | 418 | 325 | 230 | 234 | 94 | 117 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma a 19. században épült. A II. világháborúban lerombolták. Parókiájához Gornji Lapac és Boričevac települések görögkeleti hívei tartoztak.
További információk[szerkesztés]
- Donji Lapac község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
- Rudolf Horvat: Lika i Krbava (horvátul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Dobroselo – Kislexikon (Forrás: Pallas Nagylexikon) [Tiltott forrás?]
- ↑ a b c O Donjem Lapcu - Povijest (Donji Lapac története) Archiválva 2014. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Svjedočanstva genocida (A szerb genocidium Kordun, Banija és Lika területén 1941-1945) Archiválva 2014. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
