Dobroselo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobroselo
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Donji Lapac
Jogállás falu
Irányítószám 53252
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 117 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 555 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobroselo (Horvátország)
Dobroselo
Dobroselo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 29′ 00″, k. h. 16° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 00″, k. h. 16° 03′ 00″

Dobroselo falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Donji Lapachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Korenicától légvonalban 40 km-re, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11 km-re, közúton 12 km-re délkeletre, Lika keleti részén, a Plješivica-hegység lábánál, a bosnyák határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

Az itt előkerült leletek tanúsága szerint területe már a római korban lakott volt. Határában római kori sáncokra és pénzérmékre bukkantak.[2] A középkorban területe a Korbávia részét képező ősi lapaci zsupánság része, majd 1449-ben a Frangepánok uralma alá került. 1527-ben amikor Likával együtt Lapac vidéke is török kézre került, korábbi horvát lakossága elmenekült. A török uralom idején a klisszai szandzsák egyik náhijéjénak (Boričevac) a területéhez tartozott. A 16. század közepén az Oszmám Birodalom már régebben megszállt területeiről előbb pravoszláv vallású vlachok, majd szerbek és muzulmánok érkeztek az elűzött lakosság helyére. 1689-ben Lika területéről kiűzték a törököt, de Lapac környéke az ún. Ličko Pounje még egészen 1791-ig török kézen maradt.[3] 1789-ben Dobroselo fölött csata folyt a törökök ellen, melynek vezére, trebinjei Zuli pasa itt esett el.[2] 1791-től az osztrák katonai határőrvidék része lett. A stratégiailag fontos övezetben azután újabb lakosságcsere ment végbe. A korábban nagy arányú muzulmán lakosság az Una túloldalára, a petrovaci és a bjelaji mezőre, a krupai, a bihácsi és a cazini járásokba menekült és velük ment némi szerb lakosság is. A maradék szerbek a korábban is művelt földjeiken maradtak és a határőrvidék katonai hatóságainak szolgálatába szegődtek. Az üresen maradt területekre a mezőgazdaságból élő falvakból, főként Lika közelebbi részeiről hoztak új lakosságot. Így Lapac vidékére a korábbi szerb lakosság mellé újabb szerbek és horvátok települtek.[3] 1800-ban a katonai közigazgatás megszervezése során a területet a Likai ezredhez csatolták, melynek egyik századparancsnoki székhelye lett. 1826-ban azonban a parancsnokságot Donji Lapacra helyezték át.[3] A katonai közigazgatás megszűnte (1873) után 1886-tól Lika-Korbava vármegye Donji Lapaci járásához tartozott. 1910-ben 849 lakosa volt. A trianoni békeszerződést követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. július 3-án az usztasák Dobroselo és Donji Lapac 38 szerb lakosát gyilkolták meg és házaikat rájuk gyújtották.[4] 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 117 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.062 1.132 889 1.113 891 811 849 782 488 509 418 325 230 234 94 117

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma a 19. században épült. A II. világháborúban lerombolták. Parókiájához Gornji Lapac és Boričevac települések görögkeleti hívei tartoztak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]