Ričice (Lovinac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ričice
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Lovinac
Jogállás falu
Irányítószám 53244
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 76 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 567 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ričice (Horvátország)
Ričice
Ričice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 20′ 15″, k. h. 15° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 20′ 15″, k. h. 15° 44′ 30″

Ričice falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 37 km-re, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8 km-re, közúton 10 km-re délkeletre a Likai karsztmező és a Gračaci mező közötti szorosban, az 50-es számú főút mentén, az azonos nevű patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A 11–12. században a mai Ričicénél volt az ősi Hotuča megye délkeleti határa. Itt a „Gradina” nevű magaslaton állt Lukavac vára, melyet 1509-ben castrumként említenek, mint Ivan Karlović birtokában levő erősséget. A vár valószínűleg Hotuča megye székhelye is volt. Későbbi tulajdonosai a Kurjakovićok voltak. A várat Mercator térképe is ábrázolja „Lucanaz” néven. A török 1527-ben szállta meg ezt a vidéket. 1689-ben a Marko Mesić pap vezette felkelők szabadítottak fel a török uralom alól. A lakosság nagyrészt elmenekült, így a terület újra néptelen maradt. Az újratelepítés első szervezője Marko Mesić volt aki 1691 és 1712 között lényegében teljesen újratelepítette a területet. A betelepített lakosságot főként a bunyevácok képezték akik a Tengermellék és Észak-Dalmácia területéről érkeztek. 1789-ben megépült a dalmáciai főútvonal részeként Gospić-Lovinac-Gračac főút, amely a településen haladt át. Plébániáját 1790-ben alapították, melyhez 1834-ben Brničevo, Cerje, Gudara, Razbojine és Štikada falvak tartoztak. 1857-től ide tartozott Matijevići és Pršić is. Első fatemplomát 1795-ben építették. Az új egyhajós barokk templomot 1811-ben emelték. 1874-ben horvát tannyelvű iskola nyílt itt. 1878-ban a Ričica-patak kiöntése következtében nagy árvíz pusztított, amely több mint négy hónapig tartott és élelmiszerhiányt idézett elő. Az árvíz következtében eliszaposodott a gračaci Međaković-barlang víznyelője. 1880 és 1886 között a víz levezetése érdekében a Ričicát és a barlangot egy kilométer hosszú csatornával kötötték össze. 1857-ben 998, 1910-ben 740 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1922. június 16-án átadták a falu vasútállomását az újonnan épített Gospić – Gračac vasútvonalon. 1941. július 1-jén Gračac irányából szerb szabadcsapatok támadtak a falura, a házakat felégették az ott talált horvát lakosságot megölték. 1947-ben megkezdődött a barit bányászata a településen. 1981-ben a kevés gyermek miatt bezárták a falu iskoláját. 1991-ben lakosságának 95 százaléka horvát volt. A honvédő háború során még ez év júliusában bekerítették a szerb szabadcsapatok. Szeptembertől elkezdődtek a tüzérségi támadások és novemberre lényegében az egész települést templomával együtt lerombolták. Lakossága elmenekült. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza. A falunak 2011-ben 76 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
998 948 701 808 883 740 732 718 675 594 500 376 268 169 114 76

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemploma 1811-ben épült, 1969-ben megújították. 1991-ben a szerbek lerombolták. Az újjáépített templomot 1998. november 15-én szentelte fel dr. Ivan Šporčić a fiume-zenggi érsekség általános helynöke. Az újjáépítés költségeihez hozzájárult a horvát településfejlesztési minisztérium, a kulturális minisztérium, Lovinac község és a rottenburgi püspökség is.
  • Lukavac középkori várából, amely a falu területén levő Gradina nevű magaslaton állt mára semmi sem maradt.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]