Vrelo Koreničko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vrelo Koreničko
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Plitvička Jezera
Jogállás falu
Irányítószám 53230
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 122 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 695 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrelo Koreničko (Horvátország)
Vrelo Koreničko
Vrelo Koreničko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 46′ 00″, k. h. 15° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 46′ 00″, k. h. 15° 40′ 30″

Vrelo Koreničko falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 36 km-re, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától Korenicától 4 km-re északnyugatra 52-es számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a Korenica-medence a Plitvicei-tavakat tápláló legjelentősebb forrásáról kapta a nevét. A vreloi forrás patakja és a Drakulica-patak együttesen alakítja ki a Korenica, vagy népszerűbb nevén a Matica-patakot, amely a Plješivica alatt ömlik a Pilitvicei-tavak legfelső tavába, a 639 méteres tengerszinti magasságban fekvő Prosćansko-tóba. A falu lakói legnagyobbrészt a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A falunak 1857-ben 1783, 1910-ben 496 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941 októberében egy partizánakció megtorlásaként az olasz megszállók a falut felégették. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 122 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.783 0 0 640 542 496 463 363 224 218 194 176 179 165 119 122

(1869-ben és 1880-ban lakosságát Korenicához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1904-ben épült. 1943-ban az olasz megszállók által, 1947-ben pedig a kommunista terror következtében súlyos károkat szenvedett. 1992-ben a korenicai szerbek adományaiból részlegesen felújították. 1995-ben a horvát csapatok támadása után az istentiszteletek abbamaradtak a templomban. 2004-ben a község anyagi támogatásával megkezdődött a felújítása. 2004. december 26-án kilenc és fél év után tartottak újra istentiszteletet a templomban. A vreloi parókiához Radanovac, Homoljac, Rudanovac, Jezerak, Prisjeka és Rijeka falvak tartoznak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]