Glibodol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Glibodol
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségBrinje
Jogállás falu
Polgármester Zlatko Fumić
Irányítószám 53261
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 6 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság536 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Glibodol (Horvátország)
Glibodol
Glibodol
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 59′ 40″, k. h. 15° 19′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 59′ 40″, k. h. 15° 19′ 45″

Glibodol falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Brinjéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zenggtől 45 km-re, községközpontjától 16 km-re keletre, a Lika északi részén, Velebit és a Kapela hegység között, a Kis-Kapela déli lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Glibodol már a középkorban is lakott település volt. 1527-ben miután a közeli Dabar vára elesett lakossága elmenekült a török elől. Lika és Korbava területe a nagyobb várak kivételével török kézre került. Ezt követően a település a 17. század közepéig lényegében lakatlan maradt. A mai település akkor keletkezett amikor 1638 körül Albert Herberstein zenggi kapitány engedélyével a török elől menekülő pravoszláv vallású vlahok telepedtek le Brinje környékén. Első írásos említése 1645-ben történt. 1672-ben a vlahok újabb hulláma érkezett ide. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni ezred brinjei századához tartozott. 1765-ben a brinjei és a jezeroi századot elválasztották az otocsáni ezredtől és az ogulini ezred parancsnoksága alá rendelték. Ez a beosztás a határőrvidékek megszüntetéséig 1881-ig fennmaradt. Plébániáját 1871-ben alapították, templomát 1878-ban építették. 1857-ben 67, 1910-ben 167 lakosa volt. 1881-ben megszüntették a katonai határőrvidékeket és integrálták őket a polgári közigazgatásba. A trianoni békeszerződésig terjedő időszakban előbb Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához, majd 1892-től a Brinjei járáshoz tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Iskoláját 1938-ban alapították. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. A honvédő háború során a krajinai szerb csapatok támadása következtében súlyos károkat szenvedett. 2011-ben a településnek mindössze 6 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
67 0 0 59 82 167 171 202 233 219 218 221 151 141 41 6

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]