Kik (Lovinac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kik
Скретање за Кик.JPG
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségLovinac
Jogállás falu
Irányítószám 53244
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 4 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság597 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kik (Horvátország)
Kik
Kik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 25′ 30″, k. h. 15° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 25′ 30″, k. h. 15° 38′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kik témájú médiaállományokat.

Kik falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 25 km-re, közúton 39 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 6 km-re északnyugatra a Likai karsztmező délkeleti részén, a Likai-középhegység lábánál, az A1-es autópályától 500 méterre keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Ez a vidék 1509-ben Bilajjal, Barletével, Slivnikkel, Novacival, Lovinaccal és Novigraddal együtt Ivan Karlović (Karlovics János) horvát bán kezén volt. 1527-ben kihasználva a mohácsi csata utáni zűrzavart és a horvát nemesség megosztottságát a törökök teljesen megszállták Lika területét. A török az elmenekült horvát lakosság helyére új telepeseket, pravoszláv hitű vlachokat és szerbeket telepített be, akik ennek fejében kiváltságokat kaptak. A betelepítés Ferhád pasa idejében 1575 és 1577 között történt. 1689-ben Marko Mesić pap felkelést robbantott ki és a felkelők egy hónap leforgása alatt felszabadították Lika és Korbávia területét a török uralom alól. A betelepítés második hulláma 1690 és 1692 között történt a Gacka völgyéből és a Zrmanja folyó vidékéről érkezett pravoszláv szerbekkel. Az ezt követő első összeírás szerint 1700-ban a raduči parókia területén, melyhez akkor Kik is tartozott összesen 120 ház állt két parókussal. Egy ugyanez évből származó másik adat szerint Ploča és Kik együtt összesen 40 háztartást számlált. 1857-ben 345, 1910-ben 331 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A jobb megélhetés miatt többen jártak dolgozni Szerbiába, illetve vándoroltak ki Franciaországba, Amerikába és más országokba. A II. világháború időszaka a kikieknek hasonlóan a többi a Független Horvát Állam területén élő szerbekhez az usztasa terror időszaka volt. A partizánegységekből ebben az időben formálódott a nemzeti felszabadító hadsereg. 1941 decemberében Kiken gyűlést tartottak, melynek vezetője a bužimi születésű magas rangú partizánvezér Jakov Blažević volt. Megalakították a nemzeti felszabadító bizottságot és meghirdették a felkelést a nácibarát független horvát állam ellen. Később ilyen bizottságok alakultak több horvát faluban is, melyekhez sokan csatlakoztak. 1944-ben az usztasák visszavonulása után elfoglalták a partizánok, ezzel a térségben véget értek a harcok. 1991-ben lakosságának 95 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik még ebben az évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza a települést, melynek szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben mindössze 4 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
345 338 247 318 352 331 365 358 231 243 232 171 134 126 3 4

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter apostol tiszteletére szentelt kis szerb pravoszláv templomát 1809-ben Radučról hozták át. A II. világháború idején lerombolták. A hívek a pločai parókiához tartoznak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]