Jezerce
| Jezerce | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Plitvička Jezera |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53231 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 230 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 686 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′, k. h. 15° 37′44.883333°N 15.616667°EKoordináták: é. sz. 44° 53′, k. h. 15° 37′44.883333°N 15.616667°E | |
 | |
Jezerce falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Otocsántól légvonalban 31 km-re, közúton 57 km-re keletre, községközpontjától Korenicától légvonalban 15 km-re közúton 16 km-re északnyugatra, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén, a tavaktól keletre az 1-es számú főút mellett egy északnyugat-délkeleti irányú völgyben fekszik. Oldalról 260–300 méter magas erdős magaslatok határolják.
Története
[szerkesztés]A település neve tavacskát jelent, nevét egy egykor itt létezett kis tóról kapta. Története a 18. század végén kezdődött, amikor az 1791-es szisztovói béke után a törökök kiürítették a környező területeket és a határ megerősítésre került. A területre az otocsáni határőrvidék területéről főként szerb határőrcsaládok települtek be. 1852-ben August Billek otocsáni parancsnok megépíttette a Prijebojból Jezercén át a Plitvicei-tavakhoz vezető utat. A falunak 1890-ben 235, 1910-ben 254 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. május 25-én az usztasák tizennégy helybeli szerbet hívtak be Korenicára személyazonosságuk igazolására. A felhívásnak mindnyájan eleget tettek. Korenicáról a jadovnói gyűjtőtáborba hurcolták, ahol agyonverték őket. 1991-ben a falu lakosságát kétharmad részben szerbek alkották. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A falunak 2011-ben 248 lakosa volt, akik ma főként a turizmusból, magánszállások kiadásából élnek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 235 | 222 | 254 | 221 | 259 | 164 | 172 | 201 | 194 | 182 | 457 | 298 | 248 |
(1880-ig lakosságát Prijebojhoz számították.)
További információk
[szerkesztés]- Plitvička Jezera község hivatalos oldala (horvátul)
- Plitvička Jezera község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Plitvicei Nemzeti Park honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 7.)
