Klanac (Gospić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klanac
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Gospić
Jogállás falu
Irányítószám 53212
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 98 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 566 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klanac (Horvátország)
Klanac
Klanac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 38′ 00″, k. h. 15° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 38′ 00″, k. h. 15° 18′ 00″

Klanac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 11 km-re közúton 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Ez a terület a 16. századig a bužinai zsupánsághoz tartozott, melynek székhelye a mai Aleksinica helyén állt Potornja vára volt. Potornjától keletre feküdt Gornje Žažično, mely a mai Klanac helyén állt. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került, lakossága elmenekült. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre 1690 nyarán mintegy ötven katolikus horvát és bunyevác család települt, akik eredetileg a likai határőrezredhez, 1765-től az otocsáni ezredhez, azon belül pedig a klanaci századhoz tartoztak. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök megemlíti, hogy Pazarište, Ostrovica és Hoteš alatt négy templomrom is található. Ezek közül az egyiknek megmaradtak a falai és boltozata, de nincsen tetőzete ami oltalmazná az esőtől és a hótól. Valószínűleg a betelepülő nép ezt építette újjá a 17. század végén plébániatemplomként. Franjo Bach krajinai kapitány az otocsáni ezred történetéről írott művében a Mária Mennybevétele plébániatemplom építését 1690-re teszi. Anyakönyveit 1715 óta vezetik. 1723-ban a templomnak már négy oltára volt. Az aleksinicai és a donje pazarištei templomok filiái voltak. A plébániának 1752-ben 1476 híve volt. A templom falán látható latin nyelvű tábla szerint 1837-ben újjáépítették. 1890-ben új oltárokat, szószéket és keresztelőmedencét kapott. A település első iskoláját 1834-ben nyitották meg. A katonai határőrvidék megszüntetése után 1873-ban a települést integrálták a polgári közigazgatásba. A község első székhelye ekkor Klanac lett, de a községközpontot 1893-ban Donje Pazarištére helyezték át. A falunak 1857-ben 762, 1910-ben 816 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 98 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
762 1.821 1.515 801 887 816 829 735 623 514 441 360 268 228 156 98

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt plébániatemploma mai formájában 1837-ben épült a középkori eredetű, 1690-ben teljesen újjáépített templom átépítésével. A templom falán tábla hirdeti, hogy ebben a templomban keresztelték meg 1823. május 23-án Ante Starčevićet "a haza atyját". 1890-ben a templom új oltárokat, szószéket és keresztelőmedencét kapott.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1784. április 18-án Šime Starčević, pap, nyelvész, aki arról nevezetes, hogy két horvát nyelvtankönyvet is írt “Nova ricsoslovica ilircska” és “Nova ricsoslovica ilircsko-franceska” címmel. Ő írta az első horvát nyelvű nyelvtankönyvet, de írt latinul, olaszul, franciául és németül is. Első nyelvtankönyvét 1812-ben Triesztben nyomtatták.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]