Bužim (Gospić)
| Bužim | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Gospić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53211 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 575 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 35′ 04″, k. h. 15° 14′ 25″44.584382°N 15.240380°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 04″, k. h. 15° 14′ 25″44.584382°N 15.240380°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bužim témájú médiaállományokat. | |
Bužim (ejtsd: Buzsim) falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gospićtól légvonalban 11 km-re közúton 13 km-re északnyugatra, a Velebit-hegység erdős magaslataitól övezett kis medencében fekszik. Területe vízforrásokban rendkívül gazdag. 23 forrás található itt, melyek a Bužimčica-patakban egyesülnek. Vizük később a Bogdanicába, majd a Gospićon átfolyó Novčicába ömlik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe már a bronzkorban is lakott volt, ezt bizonyítja az i. e. 12. századból származó itt talált bronz szekerce. Első ismert lakói az illírek egyik törzse a japodok voltak. Ez a terület a középkorban 16. századig a bužinai (buzsáni) zsupánsághoz tartozott, melynek székhelye a mai Aleksinica helyén állt Potornja vára volt. (A zsupánság a honfoglaló vörös horvátok egyik ágának őséről Bugáról kapta a nevét.) Bužim első írásos említése a 13. században történt, amikor vára ispánsági székhely lett. 1500 körül a vár birtokosa a Jelačić család volt. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került, lakossága elmenekült. A török korban a vár Zenković aga birtoka volt. 1686-ra a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre Jerko Rukavina razanaci és Dujam Kovačević vinjeraci kenézek vezetésével még 1683-ban Karlobag vidékére telepedett boszniai bunyevácokat telepítettek le itt négy faluba (Brušane, Trnovac, Smiljan és Bužim). Az újonnan érkezettek a likai határőrezredhez, 1765-től az otocsáni ezredhez, azon belül a smiljani századhoz tartoztak. Régi Szent Teréz temploma a falutól egy kilométerre, a Kalinovačára vezető út mellett 1780-ban épült, plébániáját 1807-ben alapították. A mai plébániatemplomot 1889-ben építették. A katonai határőrvidék megszüntetése után 1873-ban a települést integrálták a polgári közigazgatásba. A falunak 1857-ben 1161, 1910-ben 1011 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Iskoláját 1926-ban kezdték építeni és 1928-ban nyitották meg. Ma sajnos nem működik iskola a településen. A második világháború idején a partizánok negyvenöt helyi polgári lakost gyilkoltak meg, emlékükre a plébániatemplom előtt 2002. október 20-án emlékművet állítottak. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. A plébániatemplomot 2007-ben megújították. A falunak 2011-ben 74 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.161 | 1.193 | 1.018 | 1.065 | 1.088 | 1.011 | 940 | 834 | 653 | 523 | 448 | 339 | 177 | 164 | 94 | 74 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] 1889-ben épült, 1968-ban és 1982-ben és 2007-ben megújították. Egyhajós, téglalap alaprajzú, északkeleti tájolású főhomlokzattal rendelkező épület, az oromzatán harangtoronnyal, kívül sokszögletű szentéllyel, belül négyszögletes sekrestyével az északi oldalon. A templom kőből épült, vakolva van. Méretei: 19 x 10 m. A templomi eredeti berendezésből megmaradt a főoltár, amely másolat, valamint a diadalívtől jobbra lévő, neogótikus tiroli eredetű mellékoltár. A főoltárnál a falban tábla van elhelyezve az alábbi szöveggel: "ova crikva građena kad je vlado papa Lav XIII., car Franjo Josip I., biskup Jure Posilović posveti crkvu u Bužimu 7. 7. 1890. g." (azaz „ez a templom XIII. Leó pápa és I. Ferenc József császár uralkodása idején épült, 1890. július 7-én Jure Posilović püspök szentelte fel Bužimban.”) Megmaradt az eredeti köves kőlapos burkolat. A templom előtt áll a II. világháború itteni áldozatainak emlékműve.
- Régi plébániatemploma a Kalinovačára vezető út mellett áll, de a falutól való nagy távolsága miatt idővel elhagyták. A templomot 1780-ban építették.
- Bužim várának romjai.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 4.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6069.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gospić város hivatalos oldala (horvátul)
- Gospić turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Gospić-Zenggi egyházmegye honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában (magyarul)
- Az udbinai plébánia honlapja (horvátul)
