Drenov Klanac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Drenov Klanac
Drenov Klanac
Drenov Klanac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségOtocsán
Jogállás falu
Irányítószám 53226
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség40 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság463 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drenov Klanac (Horvátország)
Drenov Klanac
Drenov Klanac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 56′ 15″, k. h. 15° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 15″, k. h. 15° 12′ 00″

Drenov Klanac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zenggtől légvonalban 24 km-re, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8 km-re, közúton 12 km-re északnyugatra a Mala Kapela déli lábainál egy szorosban fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a bronzkorban és a vaskorban is éltek emberek. Ezt igazolja az a gazdag mellékletekkel feltárt késő bronzkori és kora vaskori illír temető, melyet itt találtak. A település neve somfás szorost jelent, mivel a hosszan elnyúló falu egy szorosban fekszik. A szerb többségű település a 17. század közepén 1658-ban keletkezett amikor a török elől menekülő pravoszláv vallású vlahokat telepítettek erre a vidékre. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. Mivel a közeli Berlog és Gusić várai már 1575-ben török kézre kerültek és lerombolták őket a várakhoz vezető szoros védelmére Zrínyi Péter horvát bán egy hengeres őrtornyot építtetett, melyet a nép Šimšanovkának nevezett el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni határőrezredhez tartozott. 1857-ben 641, 1910-ben 952 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A honvédő háború előtt lakosságának háromnegyede szerb, egynegyede horvát volt. 1991 szeptembere és decembere között súlyos harcok folytak a település birtoklásáért, mely többször is gazdát cserélt. A horvát haderő ellentámadása során szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben mindössze 40 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
641 0 755 876 968 952 630 842 569 516 404 344 263 205 36 40

Nevezetességei[szerkesztés]

A Zrínyi Péter által építtetett Šimšanovka torony romjai mintegy öt méter magasságban ma is láthatók. A torony a kerülete mintegy nyolc méter lehet. A fennmaradt részén három, különböző kialakítású lőrés látható. Akanveszély miatt nem látogatható.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]