Ličko Petrovo Selo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ličko Petrovo Selo
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Plitvička Jezera
Jogállás falu
Irányítószám 53233
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 104 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 361 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ličko Petrovo Selo (Horvátország)
Ličko Petrovo Selo
Ličko Petrovo Selo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 52′ 50″, k. h. 15° 42′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 50″, k. h. 15° 42′ 40″

Petrovoszelló[2] (horvátul Ličko Petrovo Selo) falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 37 km-re, közúton 62 km-re keletre, községközpontjától Korenicától légvonalban 15 km-re közúton 20 km-re északra, az 1-es számú főúttól keletre a Plitvicei Nemzeti Park keleti szélén, a bosnyák határ mellett, a Čalopek nevű hegy alatt fekszik.

Története[szerkesztés]

A település helyén 1772-ben még egyetlen ház sem állt, a sík füves területen bosnyák pásztorok legeltették állataikat. Az 1791-ben megkötött, az osztrák-török háborút lezáró szisztovói béke megváltoztatta a horvát-bosnyák határt is és ez a terület a határ horvát oldalára került. A határ pontos vonalát megállapító bizottság 1795-re fejezte be munkáját. Időközben azonban megindult a Čalopek alatti szép fekvésű sík területnek a benépesülése, ahová a legtöbb család az otocsáni ezredhez tartozó területekről érkezett. Már 1792 tavaszán több határőr család települt meg itt, akik elkezdték házaik építését és a földek megművelését. Ezzel a boszniai lakosok elveszítették korábbi legelőiket. Erre még abban az évben megtámadta a török a betelepülőket, Kühn Péter otocsáni kapitány azonban vereséget mért rájuk. Ezután a határvidéken helyreállt a béke, a települést pedig az ő tiszteletére Petrovoselónak nevezték el. Az új határ teljes hosszában 1796-ban őrtornyokat emeltek, amelyekben a határőrök láttak el szolgálatot. Még ebben az évben Petrovoselo megkapta első pravoszláv papját Vasilije Orlićot aki hat évig végezte szolgálatát, míg 1802-ben felépítették a pravoszláv templomot. A lakosok száma dinamikusan növekedett, ezért a határőrvidék parancsnoksága 1832-ben iskola nyitását rendelte le. A következő időszakban a falu Vaganac irányában terjeszkedett, ahol az utolsó háza már elérte a Čalopek alatti Rešetar házait, míg a másik irányban összeért Željavával. 1834-ben megépült a Petrovoselot a Plješivica alatt haladó főúttal összekötő kilenc kilométeres út. 1857-ben 118 házában 1679 lakosa volt, közülük 1267 görögkeleti és 412 római katolikus. 1892-ben felépítették a mai pravoszláv templomot. 1910-ben 1063 lakosa volt, közülük 795 görögkeleti és 265 római katolikus. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 104 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.679 1.922 1.137 1.136 1.165 1.063 1.070 1.267 257 260 362 346 325 284 101 104

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1892-ben épült. 1894-ben szentelte fel Mihajlo plaški pravoszláv püspök. A II. világháború idején a partizánok felgyújtották. 1973-ban újjáépítették. Parókiájához Petrovo Selo, Željava, Novo Selo, Arapov Do és Rešetar falvak tartoznak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae et Confiniorum..., 1. kötet, 509. o.
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf