Bakovac Kosinjski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bakovac Kosinjski
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségPerušić
Jogállás falu
Irányítószám 53203
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség122 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság504 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakovac Kosinjski (Horvátország)
Bakovac Kosinjski
Bakovac Kosinjski
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 42′ 40″, k. h. 15° 12′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 42′ 40″, k. h. 15° 12′ 40″

Bakovac Kosinjski falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Perušićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 18 km-re közúton 38 km-re délre, községközpontjától légvonalban 15 km-re közúton 20 km-re északnyugatra az Északi-Velebit hosszan elnyúló kelet-nyugati irányú völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a római korban is lakott volt. Ezt igazolja az a római kori latin feliratos kő, amely az Ortoplin és Parentin nemesi birtokok közötti határt jelöli. Bakovac területén a középkorban is falu állt, mely egy bužanai nemesi család a Ljupčoćok birtoka volt. Középkori templomának romjain építették fel mai kápolnáját. A templom egykori jelentőségét mutatja, hogy a Frangepán család egyik tagjának a temetkezőhelye volt. 1522-ben Hasszán mosztári pasa támadása során a közeli Koszinj vára is súlyos károkat szenvedett. Megkezdődött a horvát lakosság menekülése a Magyar Királyság biztonságosabb területeire. A következő három évben a terület lényegében lakatlanná vált. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek. A falunak 1857-ben 659, 1910-ben 1308 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 122 lakosa volt, akik főként állattartással és földműveléssel foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
659 0 0 1.015 1.163 1.308 1.058 996 1.064 935 813 697 472 372 187 122

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori templomának romjain három glagolita feliratos kőtáblát és a Frangepán család egyik tagjának sírkőlapját találták meg. Szent Vid tiszteletére szentelt kápolnájának homlokzatán rusztikus kivitelezésű lunetta található, ide van befalazva az egyik régi feliratos kőtábla és a régi templomból 1517-ből származó Frangepán-címeres sírkőlap, utóbbi fordítva van befalazva. Egy másik feliratos tábla a hajó déli főfalába van befalazva.
  • Bakovac felett az erdőben a Begovača forrásnál található a 4. századi a római kori latin feliratos kő, amely az Ortoplin és Parentin nemesi birtokok közötti határt jelöli. Feliratának szövege: "EX CONVENTIONE FINIS INTER ORTHOPLINOS ET PARENTINOS ADITUS AD AQUAM VIVAM ORTHOPLINIS D PASSUS LATUS"

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]