Donje Pazarište
| Donje Pazarište | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Gospić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53213 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 80 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 581 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 39′ 02″, k. h. 15° 11′ 37″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 02″, k. h. 15° 11′ 37″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donje Pazarište falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Gospićtól légvonalban 18 km-re közúton 22 km-re északnyugatra a Kuk és az Oteš hegy közötti szoros bejáratánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu területe már az őskorban lakott volt, százhúszezer éves régészeti lelőhely található itt. Az Oteš és az Ostrovica-hegyen az azonos nevű középkori várak maradványai találhatók, melyek a 15. században a Frangepánok birtokai voltak. Donje Pazarište feletti dombon a helyi nemes Drašković család által alapított pálos kolostor és templom romjai álltak. A mai plébániatemplom eredetéről egy 1411-ben kelt oklevél számol be, mely szerint a mai falu helyén a középkorban a Donje Žažično nevű település állt, melynek Gradčina nevű magaslatán pálos kolostor és Szűz Mária tiszteletére szentelt templom volt. A Zengg-Modrusi egyházmegye 1896-os sematizmusa említi, hogy az itteni plébánosok Szent Jakab tiszteletére szentelt templomukat kloštarnak, azaz kolostornak nevezik, mert úgy tartják, hogy a helyén a pálosok kolostora állt, akik a török hódítás idején Crikvenicára települtek át. A falu népe később ennek romjaira építette fel a mai templomot. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került, lakossága elmenekült. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök megemlíti, hogy Pazarište, Ostrovica és Hoteš alatt négy templomrom is található. Ezek közül az egyiknek megmaradtak a falai és boltozata, de nincsen tetőzete ami oltalmazná az esőtől és a hótól. E templomban áll még a keresztelőmedence is, melyen régi felirat látható. Valószínűleg a betelepülő nép ezt építette újjá a 17. század végén plébániatemplomként. 1700-ban Martin Brajković püspök felsorolja a likai plébániákat és ebben a pazarištei plébánia már szerepel. Franjo Bach krajinai kapitány az otocsáni ezred történetéről írott művében a gornje pazarištei Mária mennybemenetele templom építését 1690-re, a donje pazarištei Szent Jakab templom építését 1700-ra teszi, megemlítve hogy utóbbi a gornje pazarištei plébánia filiája volt. Donje Pazarište 1777-ben lett önálló plébánia, de a plébániaház mát 1772-ben felépült. Pazarište eredetileg a likai határőrezredhez, 1765-től az otocsáni ezredhez tartozott. A század parancsnokságának székhelye Klanac volt. Klanacon és Gornje Pazarištén is 1834-ben nyílt meg az első iskola. A katonai határőrvidék megszüntetése után 1873-ban a települést integrálták a polgári közigazgatásba. A községközpont Klanac lett, majd 1893-ban Pazarištére helyezték át. A falunak 1857-ben 433, 1910-ben 446 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 131 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 433 | 2.009 | 1.957 | 384 | 446 | 446 | 627 | 425 | 467 | 347 | 283 | 251 | 174 | 307 | 170 | 131 |
(1869-ben és 1880-ban Kalinovača, Mala Plana, Popovača Pazariška és Aleksinica egy részének népességével együtt.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] 1700-ban épült a középkori templom romjain. 1777-től plébániatemplom, azelőtt Gornje Pazarište filiája volt. A templom keletelt, mely ősiségét mutatja. Egyhajós épület, melynek harangtornya a nyugati oldalon levő homlokzat felett áll. Az oldalsó sokszögű kápolnákat 1895-ben építették hozzá, ezáltal latin kereszt alaprajzú lett. A templom egyszerűen van kifestve. Berendezése 1906-ban egy tiroli műhelyben készült neo stílusban.
- Határában állnak Ostrovica várának romjai. A várat 1341-ben említik először, amikor Radoslaus korbáviai püspök búcsúban részesítette azokat, akik ellátogattak Ostravicába, a vár alatti Szent Miklós templomba. A 14. században királyi vár, Bužana ispánság része. 1428 előtt Frangepán Miklós zálogbirtoka lett, majd a Frangepánoké volt.
Források[szerkesztés]
- Gospić város hivatalos oldala (horvátul)
- Gospić turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- A Gospić-Zenggi Püspökség honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Lika kronológiája (horvátul)
- A likai térség várai (magyarul)
- Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában (magyarul)
- Az udbinai plébánia honlapja (horvátul)
- Az dr. Ante Starčević alapiskola honlapja(horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3343.
