Gornji Lapac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Lapac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségDonji Lapac
Jogállásfalu
Irányítószám53250
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség45 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság591 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 30′ 54″, k. h. 15° 59′ 36″Koordináták: é. sz. 44° 30′ 54″, k. h. 15° 59′ 36″
SablonWikidataSegítség

Gornji Lapac falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Donji Lapachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Korenicától légvonalban 34 km-re, közúton 44 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 7 km-re délkeletre, Lika keleti részén, a Plješivica-hegység lábánál fekvő Lapaci-mezőn, a bosnyák határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban területe a Korbávia részét képező ősi lapaci zsupánság része, majd 1449-ben a Frangepánok uralma alá került. Lapac ősi vára a mai településtől északra, a Lapaci mező fölé emelkedő 666 méter magas Obljaj-hegyen állt. 1527-ben amikor Likával együtt Lapac is török kézre került, horvát lakossága elmenekült. A török uralom idején a klisszai szandzsák egyik náhijéjénak (Boričevac) a területéhez tartozott. A 16. század közepén az Oszmám Birodalom már régebben megszállt területeiről előbb pravoszláv vallású vlachok, majd szerbek és muzulmánok érkeztek az elűzött lakosság helyére. A muzulmánok főként az erődített települések közelében telepedtek le, ahol földműveléssel, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak, míg a vlachok a települések közötti tágasabb területre települtek, hogy hagyományos megélhetésüket az állattartást folytathassák, háború idején pedig martalócokként szolgáltak. 1689-ben Lika területéről kiűzték a törököt, de Lapac még egészen 1791-ig török kézen maradt. Ekkor az osztrák katonai határőrvidék része lett. A stratégiailag fontos övezetben azután újabb lakosságcsere ment végbe. A korábban nagy arányú muzulmán lakosság az Una túloldalára, a petrovaci és a bjelaji mezőre, a krupai, a bihácsi és a cazini járásokba menekült és velük ment némi szerb lakosság is. A maradék szerbek a korábban is művelt földjeiken maradtak és a határőrvidék katonai hatóságainak szolgálatába szegődtek. Az üresen maradt területekre a mezőgazdaságból élő falvakból, főként Lika közelebbi részeiről hoztak új lakosságot. Így Lapac vidékére a korábbi szerb lakosság mellé újabb szerbek és horvátok települtek, akik kezdetben még nagyobb számban voltak. A szerbek Donji és Gornji Lapac, Oraovac és Dnopolje, azután Kruge és Nebljusi falvakba, a horvátok főként Boričevacra, kisebb számban Lapacra és Oraovacra települtek be.[2] 1800-ban a katonai közigazgatás megszervezése során a területet a Likai ezredhez csatolták. Az 1809-es török támadás megsemmisítette Donji- és Gornji Lapac, valamint Boričevac és Oraovac településeket. Az újjáépítés gyors ütemben zajlott. 1857-ben Gornji Lapacnak, amelyet "Popratni Lapac" néven is neveztek 53 háza és 730 lakosa volt, közülük 488 görögkeleti és 242 római katolikus vallású. A római katolikusok a boričevaci Szűz Mária plébániához, a görögkeletiek dobroseloi Szent Péter és Pál parókiához tartoztak.[2] A katonai közigazgatás megszűnte (1873) után 1886-tól Lika-Korbava vármegye Donji Lapaci járásához tartozott. 1910-ben 385 lakosa volt, melynek közel fele horvát nemzetiségű. A trianoni békeszerződést követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború során a település egész horvát lakosságát elüldözték, házaikat felgyújtották.[3] 1991-ben lakosságának 92 százaléka szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 57 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
730 858 791 567 529 385 348 429 97 112 143 99 187 194 32 57

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]