Gornji Lapac
| Gornji Lapac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Donji Lapac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53250 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 45 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 591 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 30′ 54″, k. h. 15° 59′ 36″44.514944°N 15.993403°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 54″, k. h. 15° 59′ 36″44.514944°N 15.993403°E | |
 | |
Gornji Lapac falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Donji Lapachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Korenicától légvonalban 34 km-re, közúton 44 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 7 km-re délkeletre, Lika keleti részén, a Plješivica-hegység lábánál fekvő Lapaci-mezőn, a bosnyák határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A középkorban területe a Korbávia részét képező ősi lapaci zsupánság része, majd 1449-ben a Frangepánok uralma alá került. Lapac ősi vára a mai településtől északra, a Lapaci mező fölé emelkedő 666 méter magas Obljaj-hegyen állt. 1527-ben amikor Likával együtt Lapac is török kézre került, horvát lakossága elmenekült. A török uralom idején a klisszai szandzsák egyik náhijéjénak (Boričevac) a területéhez tartozott. A 16. század közepén az Oszmám Birodalom már régebben megszállt területeiről előbb pravoszláv vallású vlachok, majd szerbek és muzulmánok érkeztek az elűzött lakosság helyére. A muzulmánok főként az erődített települések közelében telepedtek le, ahol földműveléssel, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak, míg a vlachok a települések közötti tágasabb területre települtek, hogy hagyományos megélhetésüket az állattartást folytathassák, háború idején pedig martalócokként szolgáltak. 1689-ben Lika területéről kiűzték a törököt, de Lapac még egészen 1791-ig török kézen maradt. Ekkor az osztrák katonai határőrvidék része lett. A stratégiailag fontos övezetben azután újabb lakosságcsere ment végbe. A korábban nagy arányú muzulmán lakosság az Una túloldalára, a petrovaci és a bjelaji mezőre, a krupai, a bihácsi és a cazini járásokba menekült és velük ment némi szerb lakosság is. A maradék szerbek a korábban is művelt földjeiken maradtak és a határőrvidék katonai hatóságainak szolgálatába szegődtek. Az üresen maradt területekre a mezőgazdaságból élő falvakból, főként Lika közelebbi részeiről hoztak új lakosságot. Így Lapac vidékére a korábbi szerb lakosság mellé újabb szerbek és horvátok települtek, akik kezdetben még nagyobb számban voltak. A szerbek Donji és Gornji Lapac, Oraovac és Dnopolje, azután Kruge és Nebljusi falvakba, a horvátok főként Boričevacra, kisebb számban Lapacra és Oraovacra települtek be.[2] 1800-ban a katonai közigazgatás megszervezése során a területet a Likai ezredhez csatolták. Az 1809-es török támadás megsemmisítette Donji- és Gornji Lapac, valamint Boričevac és Oraovac településeket. Az újjáépítés gyors ütemben zajlott. 1857-ben Gornji Lapacnak, amelyet "Popratni Lapac" néven is neveztek 53 háza és 730 lakosa volt, közülük 488 görögkeleti és 242 római katolikus vallású. A római katolikusok a boričevaci Szűz Mária plébániához, a görögkeletiek dobroseloi Szent Péter és Pál parókiához tartoztak.[2] A katonai közigazgatás megszűnte (1873) után 1886-tól Lika-Korbava vármegye Donji Lapaci járásához tartozott. 1910-ben 385 lakosa volt, melynek közel fele horvát nemzetiségű. A trianoni békeszerződést követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború során a település egész horvát lakosságát elüldözték, házaikat felgyújtották.[3] 1991-ben lakosságának 92 százaléka szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 57 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 730 | 858 | 791 | 567 | 529 | 385 | 348 | 429 | 97 | 112 | 143 | 99 | 187 | 194 | 32 | 57 |
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Donji Lapac község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
- Rudolf Horvat: Lika i Krbava (horvátul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - 1 2 O Donjem Lapcu - Povijest (Donji Lapac története) Archiválva 2014. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Lički vremenoplov (Lika történeti kronológiája) (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 7..
