Komić
| Komić | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Udbina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53234 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 681 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Komić
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 44° 27′ 20″, k. h. 15° 43′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 27′ 20″, k. h. 15° 43′ 30″ | |
Komić falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Korenicától légvonalban 32 km-re, közúton 37 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9 km-re, közúton 10 km-re délnyugatra, a Korbava mező délnyugati szélén, a Likai-középhegység lábánál fekszik.
Története[szerkesztés]
Komić várát 1397-ben említik először, amikor a Kurjakovićok itteni tágas palotájukban látták vendégül Luxemburgi Zsigmond királyt és kíséretét, aki a nikápolyi csatából volt visszatérőben Magyarországra. Ebből is látszik, hogy Komić a 14. században nagyobb és jelentősebb vár volt Udbinánál is. 1462-ben Karl korbáviai gróf innen keltezi egyik fennmaradt oklevelét, majd 1468-ban testvére Pavao gróf szintén itt kelt adománylevelében ad Ivan Gusićnak egy bizonyos földet. 1509-ben itt tartózkodik Ivan Karlović gróf és Jelena nevű testvére a korbávmezei csatában elesett Karl gróf gyermekei. A török 1527-ben foglalta el a várat, a falu horvát lakossága elmenekült. Egy 1577-es feljegyzés szerint a faluban szerb és muzulmán lakosság együtt élt. A horvát seregek 1689-ben foglalták vissza a várat és a falut. A század végén megkezdődött az új lakosság betelepítése. Martin Brajković zenggi püspök leírása szerint 1701-ben a termékeny komići mezőn már 60 ház állt, többségben pravoszláv szerb lakossággal. Később a vár elveszítette jelentőségét és elhagyatva romlásnak indult. Franz-Julius Fras császári katonai topográfus 1835-ben azt írja, hogy a vár falai nagy magasságban állnak.[2] A falunak 1857-ben 592, 1910-ben 865 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt, akik a közeli Mutilić parókiájához tartoztak. A falunak 2011-ben 20 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 592 | 967 | 840 | 719 | 830 | 865 | 837 | 820 | 509 | 466 | 414 | 315 | 217 | 153 | 9 | 20 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu feletti 1177 méter magas Komača-hegyen állnak Komić középkori várának maradványai. A vár magja egy hozzáférhetetlen kőoromzaton állt, nagyobb kőtömbökből épített szabálytalan négyszög alaprajzú torony volt. A várhoz egy erős falakkal rendelkezett külső vár is tartozott. Ebből a külső várból, mely a hegy déli lejtőjén állt csak a déli sarok vége maradt fenn. A külsővár feletti lejtőt szintén védőfalak határolták, melyek jórészt a mai napig fennmaradtak. Valószínűleg itt volt a vár belső udvara. Az építés módja és anyaguk alapján a legrégibb falak még a kora római időszakból származó erődítmény részei lehettek. A sűrű növényzet miatt a vár Heneberg által készített alaprajzának helyessége és méretei nem ellenőrizhetők.[5]
További információk[szerkesztés]
- Udbina község hivatalos oldala (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
- Rudolf Horvat: Lika i Krbava (horvátul)
- Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
- ↑ Poreklo stanovništva sela Komić, po popisu Like i Krbave iz 1712. godine (Komić lakosságának eredete az 1712-es likai és korbavai összeírás alapján) (szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ [ https://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst Krešimir Matijević: Naseljenje Like] (horvátul)
