Kukljić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kukljić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállás falu
Irányítószám 53205
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség13 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság591 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kukljić (Horvátország)
Kukljić
Kukljić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 25′ 20″, k. h. 15° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 25′ 20″, k. h. 15° 31′ 30″

Kukljić falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 18 km-re, közúton 20 km-re délkeletre a Likai karsztmező délkeleti részén, a Velebit-hegység lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu Vuletići nevű településrészén levő 612 méteres kis dombon egykor vár állt, melynek eredetéről semmilyen forrás nem szól. Mercator térképén találjuk meg először „Cuiec” néven Medaktól kissé délnyugatra, Počitelj és Raduč között. A középkorban a falu területe a Mogorović nemzetség birtoka volt, így a várat is valószínűleg ők építették. Ivan Devčić azonban Bartak gradnak nevezi, mivel nézete szerint a várat Fráter György nagybátyja, Utješinović Bartak emeltette, miután lemondott a Skradin vidékén, a Krka folyó völgyében lévő, a család után Utješinović gradnak is nevezett Kamičak várának és birtokáról fivére, Gregor (Fráter György apja) javára, majd átköltözött Likába. A török a környező várakhoz hasonlóan 1527-ben foglalta el. A török kiűzése után pravoszláv vlachok települtek ide. 1857-ben 365, 1910-ben 372 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A „Vihar” nevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek szerb lakói elmenekültek. A falunak 2011-ben mindössze 13 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
365 327 336 416 399 372 411 364 327 318 270 204 156 133 4 13

Nevezetességei[szerkesztés]

A vár magját képező kerek torony egy méter magas fala jelenleg birkakarámként szolgál. Ezt övezte egy védőfal, amelynek csak az alapjai vannak meg.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]