Čanak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Čanak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségPlitvička Jezera
Jogállás falu
Irányítószám 53235
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 53 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Čanak (Horvátország)
Čanak
Čanak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 44′ 10″, k. h. 15° 29′ 20″Koordináták: é. sz. 44° 44′ 10″, k. h. 15° 29′ 20″

Čanak (magyar nevén Csanak) falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 25 km-re, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától Korenicától légvonalban 17 km-re közúton 66 km-re nyugatra, a Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól délnyugatra fekszik. Neve a török csanak (nyeles vagy füles ivóedény) főnévből származik és határának völgyteknő alakú formájára utal.

Története[szerkesztés]

A falu története akkor kezdődött, amikor a török 17. század végi kiűzése után Attemsee Rajmund gróf és Jozef Libeneg királyi biztosok javaslatára III. Károly magyar király 1713. május 7-én kelt engedélyével Gorski kotar és a tengermellék területéről katolikus horvát családokat telepítettek ide, a török által korábban teljesen elpusztított és felégetett területre. (A török betörés előtt ugyanis két horvát falu is állt a mai település területén, az egyik a Veliki Čanak (Nagycsanak), a másik a Mali Čanak (Kiscsanak) és a Korita nevű mai településrész helyén. A két falu régi elnevezése nem ismert.) Az újonnan betelepültek 1719-ben már meg is alapították önálló plébániájukat és 1728-ban felépítették Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomukat. A falu első papját 1733-ban említik. 1857-ben 539, 1910-ben 740 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején lakóinak újabb megpróbáltatásokat kellett elszenvedniük, melyek során mintegy 150 lakos halt meg vagy tűnt el. A faluba bevonuló partizánok a férfinépet összeterelték és a falu keleti részén levő barlang fölé hajtották, hogy kivégezzék őket. Majd újabb partizán csoportok érkeztek, akik a falu egy részét felgyújtották és az itt lakókat, főleg nőket és gyermekeket a gospići gyűjtőtáborba hajtották ahol két évig sínylődtek. Az üldöztetések a háború után is folytatódtak. A nélkülözések miatt sokan külföldre, főként Ausztráliába vándoroltak ki. 1991-ben lakosságának 97 százaléka horvát volt. 1991-ben a független Horvátország része lett, de a közeli falvak szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. Emiatt a falu újra súlyos árat fizetett. 1991. december 10-én a jugoszláv hadsereg katonái és szerb szabadcsapatok foglalták el és rendteremtés címén hét helyi polgári személyt végeztek ki, akiknek holttestét azóta sem találták meg. December 12-én a szerbek a falut felgyújtották és a földdel tették egyenlővé. A templomot aláaknázták és felrobbantották. A robbanás akkora erejű volt, hogy az épület tetőgerendái és harangja mintegy száz méterre a környező gyümölcsösbe repültek. Az otocsáni és rijekai brigádok a falut már december 15-én visszafoglalták, az újjáépítés azonban csak 1995-ben kezdődhetett el. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A háború után lakói közül sokan visszatértek, házaikat újjáépítették. 2011-ben 53 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
539 712 581 660 713 740 742 736 679 614 549 457 370 302 91 53

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1728-ban épült. 1991. december 10-én a jugoszláv hadsereg katonái és szerb szabadcsapatok aláaknázták és felrobbantották. Az újjáépített templomot 2002. október 13-án szentelték fel újra.
  • Mali Čanak nevű településrészén láthatók az egykori Szent Márk kápolna alapfalai és a barlang közelében megtalálhatók a falu legrégibb templomának maradványai is, mely körül egykor temető volt. A templomot a török pusztította el, anyagát és néhány sírkőlapot a falu házaiba építettek be.
  • A falu keleti részén barlang volt található, ahova szárazság idején az emberek vízért jártak, mivel a barlangban egy nagyobb tó volt található. Idővel azonban a bejárat betemetődött és a falunak ez a látványossága ma már nem látható. A környéken több víznyelő (Šnjarić, Popovoj bara, Lug) és forrás (Torini, Ilkanov dol, Duman) található, melyek a helyiek szerint a barlanggal és a Gacka forrásával vannak összeköttetésben.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]