Glavace

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Glavace
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségOtocsán
Jogállás falu
Irányítószám 53221
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség29 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság497 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Glavace (Horvátország)
Glavace
Glavace
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 54′ 40″, k. h. 15° 16′ 20″Koordináták: é. sz. 44° 54′ 40″, k. h. 15° 16′ 20″

Glavace falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zenggtől légvonalban 30 km-re, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 7 km-re északkeletre a Mala Kapela déli lábainál fekszik.

Története[szerkesztés]

A szerb többségű település a 17. század közepén 1658-ban keletkezett amikor a török elől menekülő pravoszláv vallású vlachokat telepítettek erre a vidékre. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni határőrezredhez tartozott. A hagyomány szerint a faluban egykor egy gerendákból épített templom állt. Ebben a templomban egy csodatevő Szent Petka ikon volt, melyet a hívek még a betelepüléskor hoztak magukkal. A templom a 17. század második felében egy tavaszi török betörés alkalmával égett le és azt hitték hogy vele együtt az ikon is odaveszett. Az azonban csodálatos módon épségben maradt és a helyiek elhatározták, hogy új templomot építenek neki. Rögtön felépítettek egy kis fakápolnát, ahova az ikont elhelyezték. Másnap meglepődve látták, hogy az ikon nincs a kápolnában, hanem azon a helyen volt ahol megtalálták. Ezt csodás jelnek tartották arra, hogy ott építsenek új templomot. A nép nyomban követséget küldött a terület urához Frangepán grófhoz, hogy engedélyezze az új, kőből építendő templom felépítését. A templom még azon az őszön felépült, de először harangtornya még nem volt az csak néhány év múlva épült fel. Eddig a hagyomány, tény viszont hogy a falu mai templomát csak jóval később, 1777-ben építették, amikor a Frangepán család már régen kihalt. A templom a škarei Szent Miklós parókia filiája lett. Az ikonnál később is sokan imádkoztak, különösen a II. világháború idején nemcsak pravoszlávok, hanem a környező falvakból katolikusok is. A falunak 1857-ben 488, 1910-ben 676 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Az I. világháború idején a templom régi harangját elásták az erdőben a hatóságok elől és csak a háború után helyezték vissza újra a helyére. A II. világháborúban a templomot nem rombolták le, de mivel nyolc évig használaton kívül volt eltűntek ablakai és ajtója. Ikonosztázából a katonák a templom előtt tüzet raktak, csak a csupasz falai maradtak. Ikonját néhány liturgikus tárggyal együtt már előbb, 1941-ben Zágrábba vitték, ahol később a szerb múzeumba került. 1947-ben az épületet kijavították, az ablakokat, ajtókat pótolták, a falakat újravakolták. 1952-ben bizottság alakult a templom teljes megújítására. Az új ikonosztáz festményeinek elkészítésével a fiatal akadémiai festőt Zorica Turkaljt bízták meg. A templom teljes felújítása nyolc évig tatott. Ennek során megújult a tető, új nyílászárókat építettek be, a korábbi stílusának megfelelő új famennyezetet kapott, megújult a fából készített kórus és a homlokzat és új belső festést is kapott. A költségek nagy részét az innen Amerikába, Kanadába és Angliába elvándoroltak állták. A templomot 1960-ban Szent Petka ünnepén szentelték újra. 1991 szeptembere és decembere között súlyos harcok folytak a település birtoklásáért. A templom ikonjait és kisebb liturgikus tárgyait a škarei Szent Miklós templomba menekítették. A horvát haderő ellentámadása során a falu szerb lakossága elmenekült. 2001 augusztusában a templom körüli erdőben nagy tűzvész pusztított. A lángok elérték a templomot is, mely teljesen kiégett. Még abban az évben bizottságot alakítottak a teljes megújításra, melynek munkálatai nemrég fejeződtek be. A falunak 2011-ben mindössze 29 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
488 555 556 684 769 676 715 650 527 507 453 357 292 289 24 29

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Petka tiszteletére szentelt temploma a falu felett Vrbovica hegy lejtőjén áll. A templomot 1777-ben építették, a Lika egyik első falazott pravoszláv temploma volt. 1991-ben a honvédő háború során megrongálódott. 2001-ben egy tűzvészben kiégett. Nemrég teljesen megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]