Mogorić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mogorić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállás falu
Irányítószám 53205
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 110 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság599 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mogorić (Horvátország)
Mogorić
Mogorić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 15° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 15° 35′ 30″

Mogorić falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 19 km-re, közúton 24 km-re délkeletre a Likai karsztmező délkeleti szélén, az A1-es autópályától 3 km-re északra a Jadova-patak partján fekszik. Délkeletről Donja- és Gornja Ploča, északnyugatról Pavlovac Vrebački határolja. Határának északi része a Likai-középhegységre nyúlik fel, déli részét a Likai karsztmező alkotja.

Története[szerkesztés]

Mogorić a középkorban a Mogorović család birtoka volt. A Mogorović családról az első írásos likai forrás 1248-ból származik. A 15. században és 16. század elején Lika megye legnagyobb része a birtokukban volt a becslések szerint mintegy háromszáz adózó portával és ezerötszáz lakossal. A 11. és a 13. század között Zára vidékén éltek és a tatárjárás után telepedtek le a Velebitben és Likában. 1373-ban nevük Mogor alakban is előfordul. Mogorić a Jadova és Kovačica patakok folyása mentén alakult ki. A 15. században a Jadova és Kovačica patakok összefolyásánál a helyiek által Popovića gradinának nevezett helyen Nikola Mogorović építtette fel azt a várat, amely várispánság székhelye volt és Mercator térképén is szerepel. A török a környező várakhoz hasonlóan vélhetően ezt is 1527-ben foglalta el. 1577-ben megemlítik a török által elfoglalt várak között. Az akkori Mogorićtól nem messze feküdt a Zeba nevű település, amelyet a török megszállás előtti időben nem említenek, de vára Mercator térképén már szerepel. Valószínűleg a törökök építették. Zebán 1528 után a török megszállók szerbeket telepítettek le. Miután Lika területe felszabadult a török megszállás alól Mogorićon a vár körül letelepült muzulmán lakosság (eltérően más muzulmánok lakta településtől, melyek lakossága maradt és megkeresztelkedett) Boszniába menekült. A falu nem települt be rögtön a felszabadítás után, mivel 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi püspök vizitációja a falut még üresnek, várát pedig romosnak és elhagyottnak mondja. A határőrvidék 1701-es összeírása szerint már 66 család élt itt, akik az azt megelőző öt évben települtek ide. Ők három-négy család kivételével Knin, Obrovac, Benkovac, valamint a boszniai Grahovci és Petrovac vidékéről érkeztek. Legnagyobb részük az 1683 és 1699 között dúlt nagy osztrák-török háború során menekült Boszniából. 1857-ben 1437, 1910-ben 1677 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A „Vihar” nevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 110 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.437 1.509 1.489 1.709 1.724 1.677 1.769 1.740 1.230 1.096 940 764 562 383 93 110

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mogorović vára a Jadova és Kovačica patakok összefolyásánál állt. Mivel a mai település közepén volt maradványai kitűnő építőanyag forrásul szolgáltak a helyi lakosság számára. A várra ma már csak a helyenként előbukkanó habarcsnyomok és egy nagyobb kőtömbökből épített, a sűrű növényzettől alig látható kőfalmaradvány emlékeztet. Jelentősebb maradványai nem maradtak.
  • Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1766-ban épült. A falut ért 1942-es olasz bombatámadás a templomot sem kímélte, csak falrészei és tornya maradtak meg belőle. A maradványokat 1949-ben a kommunista hatóságok felrobbantották. A templom újjáépítése 2011-ben kezdődött. Parókiájához Buljnize, Krčevine és Milojevići falvak tartoznak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]