Donji Babin Potok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donji Babin Potok
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Vrhovine
Jogállás falu
Irányítószám 53223
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 124 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 769 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Babin Potok (Horvátország)
Donji Babin Potok
Donji Babin Potok
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 51′ 00″, k. h. 15° 29′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 00″, k. h. 15° 29′ 50″

Donji Babin Potok falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 20 km-re, közúton 23 km-re, községközpontjától 6 km-re délkeletre az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A római korban itt haladt át a Seniából (Zengg) Sisciába (Sziszek) haladó kereskedelmi és hadiút. A falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. A falu területe a 17. századig lényegében lakatlan volt. Első lakói a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el, az otocsáni határőrezredhez tartoztak. A babin potoki pravoszláv templomot 1721-ben építették és Szent Györgynek mint a pásztorok védőszentjének tiszteletére szentelték fel. A templom először csak fából épült és csak később falazták fel. Harangját csak ötven évvel később sikerült beszerezni, addig a harangozást egy az erdőben felakasztott régi ágyúcsővel végezték. 1840 és 1851 között megépítették az Otocsánból Bihácsra vezető utat, mely keresztülhaladt a településen. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. Első iskoláját 1880-ban alapították. Az iskolát az 1970-es években a tanulók számának jelentős csökkenése miatt kellett bezárni. Babin Potok 1890-től vált két részre Donji- és Gornji babin Potokra. A falunak 1890-ben 519, 1910-ben 633 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. 1918-ban elkészült a Plaški – Vrhovine vasútvonal, ezzel Babin Potok Korenica és a Korbava felé tranzit településsé vált. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1922-ben fűrésztelepet létesítettek a településen, mely az 1950-es években Vrhovinéra települt át. Életében fellendülést hozott a Plitvicei-tavak Nemzeti Park megalapítása, mely növelte a vidék turistaforgalmát. 1991-ben megalakult az önálló Vrhovine község, melynek Babin Potok is része lett és amelynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 124 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek. A lakosság több mint felét a 60 év feletti korosztály tette ki. A korábbi három üzlettel és három vendéglővel szemben ma már csak egy bolt és egy vendéglő működik a településen.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 519 614 633 644 610 471 472 401 348 279 248 101 124

Nevezetességei[szerkesztés]

Babin Potok egykori pravoszláv templomát 1721-ben építették, Szent György tiszteletére szentelték. Az épület 14 méter hosszú, 8 méter széles, harangtornya 14 méter magas volt. A templom padlásán szerzetesi lakások és könyvek voltak. A pravoszláv szerzetesek itt tanultak, oktattak, olvastak és írtak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]