Turjanski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Turjanski
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségVrhovine
Jogállás falu
Irányítószám 53223
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 111 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság820 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Turjanski (Horvátország)
Turjanski
Turjanski
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 47′ 10″, k. h. 15° 30′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 47′ 10″, k. h. 15° 30′ 30″

Turjanski falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 24 km-re, közúton 28 km-re, községközpontjától 12 km-re délkeletre az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főúttól délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. A falu lakói a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el, az otocsáni határőrezredhez tartoztak. Templomukat középkori eredetűnek tartják, melyet a bevándorlás után már pravoszláv templomként újítottak meg. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. A falunak 1857-ben 857, 1910-ben 978 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben alakult meg újra az önálló Vrhovine község, melynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben 111 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
857 860 838 1.021 1.123 978 1.056 989 570 565 543 428 342 269 82 111

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Legszentebb Istenanya Mennybemenetele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma egy domb tetején áll. A szerb betelepülés után, valószínűleg a 18. század második felében épült. Harangtornyában eredetileg két harang volt. A templom a II. világháborúban nem károsodott, de a háború után a karbantartás hiánya miatt állapota egyre romlott. A nyitott templomban szabadon járt a szél, amely megbontotta a tetőt. Egy idő után a gerendák beszakadtak és az épület tető nélkül maradt. A toronyban maradt egyetlen harangja 1955 körül tűnt el. A templom ma is tető nélkül, csupasz falakkal áll. A Gornje Vrhovinei parókiához tartozik.
  • A falu területén két régi várrom is található, a templom feletti Turan és Bacenovac romjai. A Turjanski és Trnavac között található Bacenovacot Kulinának is nevezik. Ennek már csak a föld felszínén még kivehető kontúrjai láthatók. Turan a középkori Korbava harmadik legnagyobb vára volt. Romjai a templom feletti Trojangradnak nevezett helyen találhatók.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]