Ramljani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ramljani
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Otocsán
Jogállás falu
Irányítószám 53224
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 169 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 770 m
Terület 43.30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ramljani (Horvátország)
Ramljani
Ramljani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 46′ 00″, k. h. 15° 24′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 46′ 00″, k. h. 15° 24′ 45″

Ramljani falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zenggtől légvonalban 47 km-re, közúton 65 km-re délkeletre, Gospićtól légvonalban 25 km-re, közúton 32 km-re északra, községközpontjától 19 km-re délkeletre, a Gacka völgyének délkeleti szegélye felett, a Mala Kapela és a Velebit-hegység között fekszik. Közelében hala el az 50-es számú főút és az A1-es autópálya. Tíz településrészből áll. Karsztos, sziklás fennsík kisebb művelhető területekkel.

Története[szerkesztés]

A középkorban a 13. század során a Gusić család birtokaként „Ravnice” vagy „Ravnjane” néven említik. A 16. században lakossága elmenekült a török támadások elől és sokáig lakatlan terület volt. A 17. század végén török veszély elmúltával Lika más vidékeiről, a tengerpart felől és a bunyevácok lakta vidékekről új telepesek érkeztek. A betelepülők katonai szolgálatot láttak el és az otocsáni ezredhez tartoztak, melynek a szomszédos Sinacon a századparancsnoksága. 1712-ben felépítették Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát. 1807-ben önálló plébánia lett, temploma pedig plébániatemplom rangjára emelkedett. A plébániaházat 1840-ben építették. 1851-ben a ramljaniak bővítették és megújították templomukat. A falunak 1857-ben 864, 1910-ben 1096 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakossága egyre csökkent. Sokan az ország nagyobb településeire, főként Otocsánra költöztek, de még többen vándoroltak ki Ausztráliába, Amerikába és Európa nyugati országaiba. 1991-ben a független Horvátország része lett. 1991. augusztus 14-én a horvát erők sikeresen elfoglalták a hadsereg itteni laktanyáját. A honvédő háború idején Vrhovine, Turjanski és Kozjan irányából többször támadták a szerb csapatok, de a 111. és 133. brigád harcosai a Gacka völggyel együtt sikeresen védték a települést. A plébániatemplom könnyebben sérült meg, melyet mára már kijavítottak. A falunak 2011-ben már csak 169 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
864 766 837 891 1.043 1.096 1.134 1.088 998 902 777 637 499 368 212 169

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1712-ben építették, 1851-ben bővítették és megújították. A honvédő háborúban a közelében becsapódott gránátoktól tetőszerkezete és belseje kisebb károkat szenvedett. 2003-2004-ben teljesen felújították. Egyhajós épület, harangtornya a homlokzat előtt áll, a bejárat rajta keresztül nyílik. Barokk oltárai vannak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]