Gornji Vaganac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Vaganac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségPlitvička Jezera
Jogállásfalu
Irányítószám53233
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség86 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 54′ 38″, k. h. 15° 42′ 39″Koordináták: é. sz. 44° 54′ 38″, k. h. 15° 42′ 39″
SablonWikidataSegítség

Gornji Vaganac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 38 km-re, közúton 67 km-re keletre, községközpontjától, Korenicától légvonalban 19 km-re közúton 25 km-re északra, a bosnyák határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a közelében emelkedő domb véka (vagan) alakjáról kapta a nevét. 1520-ban Beriszló Péter horvát bán olyan helyként említi, ahol török őrtorony áll. A település története a 18. század végén kezdődött, amikor az 1791-es szisztovói békekötés után a törökök kiürítették a környező területeket, és a határ megerősítésre került. Ekkor a katonai közigazgatás alatt álló területekről 66 határőrcsalád telepedett itt le. 1810 körül felépült a település római katolikus plébániatemploma is melyet a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szenteltek. Az egyházi sematizmus szerint a vaganaci plébánia 1885-ben 1630 lelket számlált. Első plébánosa Petar Banić (1836 körül), az utolsó Alojz Stantić (1943-ig) volt. 1945-től szolgálatát a drežniki plébánosok látták el. A falunak 1857-ben 614, 1910-ben 727 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború során a partizánok lerombolták a 19. századi templomot és az iskolaépület is megsemmisült. A háború után az iskolát újjáépítették. 1961 és 1963 között felépült az új plébániatemplom is. 1991-ben a független Horvátország része lett, de a környező falvak szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1991. október 9-én a szerbek elpusztították a falut, leromboltak minden házat, az iskolát és a templomot is. A magukat meghúzó időseket elűzték, közülük nyolc személyt (nyolcvan év felettieket) megöltek és házaikat rájuk gyújtották. Egy 86 éves idős embert a kútba dobtak, testét csak a háború után találták meg. A vaganaci plébánia területén összesen 13 személy esett áldozatul az erőszaknak. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. Ezt követően a falut újjáépítették. A régi házak helyén újakat építettek, korszerű vízvezetékhálózatot létesítettek, az utakat leaszfaltozták, bevezették a telefont és az áramot. Mintegy kétszáz, főként idős lakos tért vissza. 2002-ben felszentelték az újjáépített plébániatemplomot, melynek alapkövét még 2000-ben rakták le. A falunak 2011-ben mindössze 121 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
614 830 830 841 859 727 614 673 583 430 403 392 352 304 223 121

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1963-ban építették a 19. századi, a II. világháború alatt lerombolt régi templom helyén. 1991-ben a szerb felkelők és a jugoszláv hadsereg gránátokkal súlyosan megrongálta, melynek következtében teljesen leégett. 2000 és 2002 között újjáépítették. A templom Donji és Gornji Vaganac között félúton található.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]