Mutilić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mutilić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségUdbina
Jogállásfalu
Irányítószám53234
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség36 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság727 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 30′ 06″, k. h. 15° 46′ 26″Koordináták: é. sz. 44° 30′ 06″, k. h. 15° 46′ 26″
SablonWikidataSegítség

Mutilić falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Korenicától légvonalban 28 km-re, közúton 33 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3 km-re, közúton 5 km-re délre, a Korbavamező délkeleti szélén, az 1-es számú főút (Zágráb – Split) mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Mutilić az ország egyik legrégebbről, 925-ből datálható települése.[2] A középkorban horvát lakosságú településként a korbáviai egyházmegye része, később a korbáviai püspökség székhelye volt.[3] Szent Ágoston tiszteletére szentelt templomát a 15. században építették gótikus stílusban. 1527-ben Lika és Korbava területével együtt elfoglalta a török, korábbi lakossága elmenekült. A török uralom idején Boszniából pravoszláv vlachok települtek be ide és 1638-ban felépítették templomukat. A török kiűzése után katolikus horvátokkal és pravoszláv szerbekkel telepítették be. A falunak 1857-ben 1128, 1910-ben 842 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború előtt a faluban még a horvátok voltak többségben, 1941-ben azonban a csetnikek, majd a partizánok felégették a horvátok házait és elűzték őket.[2] [1991-ben lakosságának 94 százaléka szerb nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben 38 lakosa volt, többnyire a Vihar hadművelet után visszatért szerbek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.128 1.292 989 963 1.039 842 771 663 224 237 183 132 118 84 16 38

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Ágoston tiszteletére szentelt római katolikus temploma 15. századi eredetű, 1733-ban újjáépítették. A II. világháború után lerombolták. Ezután a terület Tito vadászterülete volt, ezért 65 évig misét sem lehetett itt tartani. A Vihar hadművelet után Nediljko Knezović udbinai plébános vezetésével a katolikus hívek a romok környékét és a romokhoz vezető utat megtisztították, majd mise keretében elhelyezték az itt felépítendő új templom alapkövét.
  • Az Úr Színeváltozása tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[6] 1638-ban épült, 1745-ben megújították. A második világháború idején a németek felgyújtották. A honvédő háború során szintén leégett, ma romokban áll. Falai a tetőpárkány magasságáig állnak. Egyhajós, keletelt épület, félköríves szentéllyel. Hosszúsága 20 méter, szélessége 8,5 méter. A templom búcsúnapját minden év augusztus 19-én tartják, amikor a mise után a településen kulturális-művészeti programot rendeznek, melyre összegyűlik a környező falvak szerb lakossága is.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]