Barit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barit kristálycsoport.

A barit (súlypát, bárium-szulfát) báriumtartalmú rombos kristályrendszerű a szulfátok baritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Többnyire táblás kristályok de néha megnyúlt alakban is előfordul. Gyakori a cseppkőszerű gumós halmazokban és tömegesen. A Szahara mentén a "sivatag rózsája" néven árusítják szépen fejlett kristálycsoportjait. Fontos felhasználási terület a mélyfúrásoknál nagy fajsúlyú iszapok képzésére. A festék és papíripar fontos alapanyaga C.I. 77120 azonosító számmal.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete: BaSO4
  • Szimmetriája: rombos kristályrendszerben, több tengely és lapszimmetriája létezik.
  • Sűrűsége: 4,48 g/cm³.
  • Keménysége: 2,5–3,5 (a Mohs-féle keménységi skálán).
  • Hasadása: jól hasítható.
  • Színe: sárga vagy fehér, néha barnás, kékes vagy vöröses árnyalatú.
  • Fénye: üveges.
  • Átlátszósága: átlátszó, áttetsző.
  • Pora: fehér, színtelen.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidrotermás eredetű. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok közepes és magas hőmérsékleten átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Gyakran fordul elő üledékes kőzetekben, másodlagosan mint mállástermék. Hasonló ásvány: a kalcit, aragonit, cölesztin.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakori ásvány, nagyméretű több tízcentis nagyságú kristályai sem ritkák. Angliában Cumberland és Cornwall térségében, Csehországban Pribramban, Romániában az erdélyi Felsőbányán, Németországban Freibergben, Olaszországban Como és Trento környékén valamint Szardínia szigetén, Tunéziában az Amerikai Egyesült Államokban Colorado, Oklahoma és Dél-Dakota területén.

Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyobb mennyiségben Rudabányán termelték, ahol a sziderit pörkölési meddőjében a BaSO4 20%-ra feldúsult. Homokokban Dorog (Sátorkőpuszta), Nyírjes (Gyöngyössolymos)[1], Bajót területén, Budapest barlangjainak falán a keletkezéskori hévizes aktivitás folyamán keletkező apró kristályokban, a gánti és kincsesbányai bauxit telepekben, Sárospatakon, Nagybörzsöny, Recsk és Parádfürdő térségében, nagyobb mennyiségben a Velencei-hegységben Sukoró, Pátka és Nadap környékén 20–80 című vastag telérekben tártak fel baritot, ahol centiméteres nagyságrendű kristályai is gyakoriak.

Kísérő ásványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fluorit, szfalerit, galenit, kalkopirit, nikkelin, hematit, limonit, tetraedrit .

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barit témájú médiaállományokat.