Pirit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pirit
Pyrite2.jpg
Általános adatok
Névváltozatok vaskovand, kénkovand
Kémiai név vas(II)-szulfid
Képlet FeS2
Kristályrendszer köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szulfid- és rokon ásványok
Alosztály 1:2 típusú fém-szulfidok és rokonaik
Csoport Piritcsoport
Azonosítás
Megjelenés kocka, ötszögtizenkettes, lapjai rostozottak, gyakori a tömeges változata
Szín fakósárga, aranysárga
Porszín szürkésfekete
Fény fémes
Átlátszóság opak
Keménység 6,0-6,5
Hasadás rossz {001} irányban
Törés kagylós, egyenetlen
Oldhatóság vízben oldhatatlan
Sűrűség 4,9-5,2 g/cm³
Különleges tulajdonság acéllal megütve szikrázik

A pirit a szulfidásványok közé tartozó ásványfaj. Kémialilag vas(II)-szulfid, köbös rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a kocka, valamint az ötszögtizenkettes (dodekaéder), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet. A lapok felülete erősen rostozott, gyakori a tömeges változata is. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.

Kémiai összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete: FeS2
  • Elméleti vastartalma: 46,6%.
  • Elméleti kéntartalma: 53,4%.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Egyaránt bányászták vas és kéntartalma miatt is. Mállásakor kénsav keletkezik. Fontos kénsavgyártási alapanyag.

Hasonló ásványok: markazit, kalkopirit, mindkettőnél keményebb.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakran előforduló ásványfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Spanyolországban a Rio Tinto vidékén, az Egyesült Államokban Colorado és Arizona szövetségi államok területén. Egyéb tömeges előfordulások vannak Svédországban, Norvégiában, Olaszországban Livorno környékén, Görögországban, Romániában Erdélyben Óradna (Radna Veche), Németországban a Harz-hegységben, Oroszországban az Ural vidékén, Ukrajnában Krivij Rih közelében és a Doneck vidékén. Gyakran széntelepek környezetében található meg, szénben és kísérőkőzeteiben hintett apró kristályok formájában.

Recsken, Gyöngyösorosziban, Rudabányán, Perkupán gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit és szénelőfordulásoknál gyakori. Egyes széntelepeknél a pirithez kötődő kéntartalom 3%, a pilisi barnakőszénben esetenként meghaladta a 4%-ot. Szénbányáknál a pirittartalom esetenként, meddőhányóikon majdnem mindig öngyulladásos tüzet okoz. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően Keszthely térségében markazit gumókkal (Nemesvita, Rezi, Cserszegtomaj, Zalaszántó, Alsópáhok), de iparilag ez is értéktelennek minősült.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régen detektoros rádiókban "detektorkristály"-ként használták.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milan. 1978.
  • http://webmineral.com
  • Pár szó a pc fórumon [1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pirit témájú médiaállományokat.