Vas(II)-szulfid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vas(II)-szulfid
Iron(II)-sulfide-sample.jpg
Iron(II)-sulfide-unit-cell-3D-balls.png
Más nevek ferro-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1317-37-9
PubChem 14848
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet FeS
Moláris tömeg 87,911 g/mol
Megjelenés Fekete színű, szilárd
Sűrűség 4,84 g/cm3[1]
Olvadáspont 1195 °C[1]
Oldhatóság (vízben) gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Veszélyek
EU osztályozás (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1]
R mondatok nincs R-mondat[1]
S mondatok nincs S-mondat[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A vas(II)-szulfid a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Szürkésfekete vagy sötétszürke színű. Ha megolvasztják, fekete színű lesz. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, az oldhatósági szorzata 10−18 körüli.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a vegyületet magasabb hőmérsékletre hevítik, elmeire bomlik. Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, vassá redukálódik. A szénnel való redukció egyenlete:

\mathrm{2 \ FeS + C \rightarrow 2 \ Fe + CS_2}

Magasabb hőmérsékleten redukálják bizonyos fémek (például magnézium, kalcium, mangán) is.

\mathrm{FeS + Mn \rightarrow Fe + MnS}

Híg savak oldják, ekkor kén-hidrogén fejlődik. Feloldódik az olvadt vasban is. Ha a vas lehűl, a vas(II)-szulfid kikristályosodik, és emiatt a vas rideggé, törékennyé válik. A vasgyártáskor ezt úgy kerülik el, hogy a vashoz mangánt adagolnak. A vas-szulfid a mangán hatására (az előző reakcióegyenlet szerint) mangán-szulfiddá alakul, ami nem rideg.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegyület a természetben több ásvány formájában is előfordul, ez többféle összetételt és többféle kristályszerkezetet is jelent. Az alábbi vas(II)-szulfid ásványok ismertek:

Ásványnév Képlet Kristályrendszer
pirrotin Fe1-xS monoklin
mackinawit Fe1+xS tetragonális
troilit FeS hexagonális
pirit FeS2 köbös
markazit FeS2 rombos
greigit Fe3S4 köbös

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vas(II)-szulfid keletkezik vas(II)- vagy vas(III)-sók oldatából kén-hidrogén hatására. Vas(III)-sók esetén először vas(III)-szulfid (Fe2S3) keletkezik, majd ez azonnal vas(II)-szulfiddá redukálódik. Nagy mennyiségben előállítható vashulladékok kénnel vagy pirittel való összeolvasztásával.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laboratóriumokban kén-hidrogén fejlesztésére használják. Alkalmazzák kerámiák készítésekor is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f A vas(II)-szulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 27. (JavaScript szükséges) (németül)