Široki Toranj
| Široki Toranj | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Široka Kula |
| Állapota | rom, terepalakzatok |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Široki Toranj
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 44° 36′ 56″, k. h. 15° 27′ 29″Koordináták: é. sz. 44° 36′ 56″, k. h. 15° 27′ 29″ | |
Široki Toranj egy középkori várrom Horvátországban, a Lika-Zengg megyei Gospićhoz tartozó Široka Kula területén.
Fekvése[szerkesztés]
A Gospićtól északra a Likai-mezőn fekvő Široka Kula temetője mögött, a Ćukovac felé vezető út bal oldalán található kerek tornyának maradványa.
Története[szerkesztés]
Široka Kulát a török uralom előtti időkben Široki Turanjnak nevezték, a vár neve pedig valószínűleg Budimerić volt. Itt volt egykor a likai zsupánság székhelye a likai terület legnagyobb várával. A likai zsupánság eredetileg magában foglalta a későbbi Bužani, Bočać, Podgorje, Hotuča és Odorje zsupánságokat is, központjának pedig a zsupánság földrajzi központjában kellett lennie, ami kis eltéréssel megfelel a vár helyzetének. Amikor a király a zsupánság központját Počiteljbe tette a Široki Turanj körüli területek igazgatását is oda helyezte át, de maga a vár továbbra is önálló maradt. A várat mint zsupánsági székhelyet 1263 után már nem említik. Jelentőségének elvesztéséhez hozzájárulhatott, hogy sem a Mogorović, sem a Frangepán, sem a Gušić család nem szerezte meg, hanem birtokosai a várjobbágyokból lett nemességhez tartoztak. E vidéket 1527-ben foglalta el a török és szandzsák székhelyévé tette. Ebben nemcsak a vár erőssége, hanem stratégiai szempontból kedvező fekvése is szerepet játszott. 1577-ben szerepel a török által elfoglalt likai várak felsorolásában. 1651-ben Zrínyi Péter Široka Kulánál verte meg a törököt. Területe csak 1689-ben szabadult fel a több mint 160 évi török megszállás alól. Glavinić püspök 1696-ban likai egyházlátogatása során kerek háromszintes, erős falú toronynak írja le.
A vár mai állapota[szerkesztés]
Ma a torony falai körülbelül 1 méteres magasságban állnak. A körülbelül 7 méter átmérőjű maradványok juhakolként szolgálnak. A tornyot körülvevő falakból ma már semmi sem látszik.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Krešimir Matijević: Utvrđeni gradovi srednjovjekovne Like (megjelent a Lička revija folyóirat, 2015. évi 14. számában)
További információk[szerkesztés]
- Darko Antolković blogja (horvátul)