Nyugat-boszniai Köztársaság
| Nyugat-Boszniai Köztársaság | |||
| 1993 – 1995 | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Velika Kladuša | ||
| Hivatalos nyelvek | bosnyák | ||
| Államvallás | iszlám | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | külön nem megjelölve, de facto köztársasági rendszer | ||
| Államfő | Fikret Abdić | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Boszniai Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A Nyugat-boszniai Köztársaság (bosnyákul Republika Zapadna Bosna), vagy 1993-as megalakulásakor, állammá szerződése előtt (létezése túlnyomó idején) Nyugat-boszniai Autonóm Tartomány (Autonomna Pokrajina Zapadna Bosna) egy rövid életű államalakulat volt a jugoszláv háború idején. Területe Bosznia "csücskére", Velika Kladušára és régiójára terjedt ki.
Története[szerkesztés]
Bosznia egyik radikális szecesszionista politikusa, Fikret Abdić a jugoszláv háború viharában szeretett volna egy saját bosnyák államot kialakítani a volt Jugoszlávia területén. A lehetőséget erre az 1993-as év hozta el, amikor Velika Kladuša régiója két tűz közé szorult Bihać ostromával és a Krajinai Szerb Köztársasággal. Ezzel létrejött az autonóm tartomány.
Az ország létét ebben a helyzetben Abdić bosnyák kormányzatellenessége alapozta meg, ugyanis ezt mind a szerbek, mind a horvátok elismerték és honorálták. A terület gazdaságának alapja az Agrokomerc cég volt – számukra a szerbek és a horvátok is vámmentességet biztosítottak.
Ám a horvátok politikája 1994-re megváltozott. Franjo Tuđman – NATO-nyomásra – megváltoztatta politikáját a bosnyákok iránt. Ez év márciusában aláírták a washingtoni szerződést, megszűnt a hadiállapot Horvátország és Bosznia-Hercegovina között. Ezáltal Nyugat-Bosznia egyik szövetségese hirtelen ellenséggé vált.
1994 késő nyarán a horvátok a Tigris hadművelet keretében felszámolták az autonóm tartományt, ám a szerbek a Pók hadművelettel visszafoglalták a – Bihać ostromához létfontosságú – területet, akik ismét megalakították az autonóm tartományt.
A Nyugat-boszniai Köztársaságot 1995. július 26-án kiáltották ki.[1]
Ám az államnak csak igen rövid élet jutott. Augusztusban a Vihar hadművelet elérte Nyugat-Boszniát is, és bár ez lett volna a Krajinai Szerb Köztársaság egyik legfontosabb védelmi és utánpótlásvonala, a horvátok könnyedén, egy nap alatt (1995. augusztus 7.) elfoglalták az országot.
Utóélet[szerkesztés]
A Nyugat-Boszniai Köztársaság területe a daytoni békeszerződés után a Bosznia-hercegovinai Föderáció területébe lett integrálva, annak Una-Sana kantonjába – különösebb lázongások nélkül. Bár a kényszerű bosnyákokkal való megbékélés után az ország ellen fordultak, a horvátok nem felejtették el Abdić érdemeit: horvát állampolgárságot kapott, és a következő éveket Horvátországban töltötte. Ám Tuđman halála és a Horvát Demokrata Közösség 2000-es választási győzelmei után bíróság elé lett állítva háborús bűnökért, melyeket a kormányhű bosnyákok ellen követett el. 2002-ben húszévnyi börtönre ítélték, ám 2012-ben harmadolták a büntetését, és szabadon engedték.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A megalakulásra vonatkozó információk forrása: The break-up of Yugoslavia and international law. Radan, Peter (2002). ISBN 978-0-415-25352-9.
- ↑ http://www.rferl.org/content/bosnian_warlord_abdic_freed_croatian_jail_war_crimes_sentence/24510080.html