Mozgósítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mozgósítás Berlinben az első világháború idején

A mozgósítás, gyakran használt latin eredetű szóval mobilizáció, egy ország haderejének és védelmi erőforrásainak háborús készenlétbe helyezése támadás céljára avagy közvetlenül várható, esetleg már bekövetkezett támadással szemben.[1] Gyakori rövidítése szóösszetételekben, hivatali zsargonban az M betű (M-tartalék, M-készlet). A mozgósítás lehet általános vagy részleges, nyílt vagy rejtett. Ellentéte a leszerelés, a demobilizáció.

Mozgósítás esetén a haderőt a békebeli keretállományról háborús szintre töltik fel, behívják tartalékosokat, szabadságolt katonákat és más személyzetet. Felszabadítják a nemzetgazdaság háborús célokra tartalékolt készleteit, és a gazdaságot hadi gazdálkodásra állítják át. A nyilvántartott belső ellenzéki erőket, ellenséges ügynököket letartóztatják, internálják.[2]

Feszült nemzetközi helyzet esetén maga a mozgósítás elrendelése is lehet casus belli, háborús indok a szemben álló fél számára. Emiatt fordult elő a nemzetközi gyakorlatban a rejtett mozgósítás is, amikor igyekeztek titokban tartani a katonai előkészületeket.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Tabajdi: Tabajdi Gábor: A III/III krónikája. Budapest: Jaffa. 2013.  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]